Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
S
SÜMEGHY SCHAEFFER Szidinél. 1903—1904-ig Kassán, 1904—1905-ig Nagyváradon, 1905—1910-ig Szegeden szerepelt. 1908-ban Szegeden Honvéd tér 8. sz. alatt lakott. 1910—11-ig Miskolcon, 1911—12-ig Szatmár és 1913—16-ig ismét Szegeden szerepelt. 1906—19-ig Makó Lajos színtársulatnak tagjaként lépett föl Szegeden. 1916—24-ig Kolozsváron szerepelt és 1924—26-ig színiigazgató Erdélyben, majd Szegedre menekült 1928-ban a Szegedi Városi Színház tagja, színpadi író. Atyja Kálmán, eredetileg Czopf, a m. ált. Biztosító Társaság vezértitkára Szegeden, anyja Horváth Izabella. 282. Sümeghy Terézia (Szeged, 1776. — Szeged, 1860. dec. 17.). Polgárleány volt és a kékfestő foglalkozású szegedi városi polgár Feldmayer Antalnak lett a felesége. E házasságból Antal, Zsófia, Rozália, Gusztáv, István, Klára, János, Franciska és Károly József gyermekek születtek. Nagy házat vitt, fényűzően berendezett tíz szobás lakásban. 169, 259/318. Schaeffer Ádám (Elszász-Lotharingia, 1770. —- Szeged, 1823. okt. 15.). Német birodalmi nemes elszász-lotaringiai családból származott. A francia háború elől menekülve jött Magyar- országra és telepedett meg Szegeden. Iskoláit feltehetően még Németországban végezte, ipart tanult, inasnak szegődött, majd vándor- legény lett és vándorlegényként jött Magyar- országra. 1822-ben a Szabadalmazott Kereskedelmi testület alapító tagja Jó baráti viszonyba került az Adler családdal, amelynek szinte minden gyermekének vállalta keresztapaságát. Ebből arra kell következtetni, hogy már jómódban élt, amikor itt megtelepedett. Szegeden vaskereskedést alapított és 1809. márc. 27-én a Szegedi Német Polgárőrség kapitánya volt. József Nádor szegedi látogatása alkalmával ő is a fogadók között volt. 1809-ben Szegeden, a későbbi Rudolf-téren (ma Roosevelt tér) háza állt, amelyet ő építtetett a lebontott ház helyére Vedres István tervei slapján. Az általa építet ház timpanonos, egy emeletes, palotaszerű épület volt, amelyet azóta már szintén lebontottak. Felesége Grehl Terézia volt, akitől Ádám és Katalin gyermekei származtak. Czímernél téves (247/7), hogy egyik leányát Grünn vette volna feleségül. 14, 15, 36, 58, 59, 59, 247/7. Schaeffer Ádám (Szeged, 1806. jan. 28. — Szeged, 1845. szept. 10.) atyja Ádám, német birodalmi nemes, anyja Grehl Teréz. Iskoláit Szegeden végezte. Kereskedést tanult valószínűleg atyja üzletében és később átvette atyja vaskereskedésének vezetését. A Szeged Belvárosi Kaszinónak 1829. ápr. 30-tói, alapításától kezdve tagja és 4. elnöke, korábban alelnöke volt. Szegedi Szabadalmazott Kereskedelmi Testület elöljárója. Az 1876-os árvízveszély során a városnak segélyt nyújt. A Szegedi Hangász Egylet választmányi tagja. Vaskereskedését később Pacher W. Rudolf vásárolta meg. Választott községi tag. 1832-ben a Rókusi templom építkezése során ajánlatot tesz a vasmunkák elvégzésére. Számos jó nevű szegedi családdal volt keresztkomai, ill. násznagyi viszonyban. Szegeden 1830. nov. 25-én kötött házasságot Götz Borbálával, amely házasságból Gyula, Adolf, Róza, Ida, Vilmos, Margit gyermekei származtak. 14, 18, 192, 22, 27, 28, 28, 31, 36, 39, 52, 58, 59, 59, 59, 60, 61, 67, 82, 203, 210, 268, 268, 269,291. Schaffer Ádámné ifj. 1. Götz Borbála. 59, 61, 14, 15, 52, 67, 82. Schaeffer Adolf (Szeged, 1832. — ?) atyja Ádám, anyja Götz Borbála. Iskoláit a Szegedi Piarista Gimnáziumban végezte. Körülbelül 1865-ben kötött házasságot Gutmann Fannival akitől Sámuel nevű fiúgyermeke származott 60. Schaeffer Anna Czímer (247/7) tévesen nevezi e néven, helyesen Götz Julianna, lásd ott! 59, 82, 247/7. Schaeffer család Elszász-Lotaringiából francia háborúk idején menekült Magyarországra és telepedett meg Szegeden. Német származású, birodalmi nemes család. 58, 58, 59, 60, 62, 88. Schaeffer Ida Julianna Anna (Szeged, 1841. ápr. 10. — Szeged, 1929. júl. 22.) atyja Ádám vaskereskedő, anyja Götz Borbála. Iskoláit Szegeden végezte Mahler Anna, majd Berns- teinné intézetében. 1858-ban a színházban fellép hangversenyen énekszámokkal. Szeged- Belvárosi Kaszinó báljain magyar ruhában jelenik meg. Szegeden 1864. márc. 6-án köt házasságot Kéri János szentesi mérnökkel. 1929-ben magánzóként él Szegeden, gróf Ap- ponyi Albert u. 2. sz. alatt. 60, 61, 61. Schaeffer Katalin (Szeged, 1804, ? — Szeged, 1849. aug. 9.) atyja Ádám vaskereskedő, anyja Gréhl Teréz. Szegeden járt iskolába, kitűnő nevelésben részesült. A legjobb társaságban forgott. Szüleinek háza Szeged és vidék értelmiségeinek találkozóhelye volt. Fischer Mihály- lyal kötött házasságot, aki Szegeden kereskedő volt, majd sóhivatali mázsamester lett. 1849- ben a Betegápoló Nőegyletnek tagja volt. Negyvenöt évesen halt el. 59. Schaeffer Rozália (Szeged, 1833. — Szeged, 1901. jún. 15.) atyja Ádám vaskereskedő, anyja Götz Borbála. Iskoláit Mahler Anna és Ber- nsteinné intézetében végezte, ahol nevelésben is részesült, de otthonról is kitűnő nevelést kapott. 1858-ban hangversenyeken szerepel a színházban és kaszinóbálokon. Szegeden 1855. szept 16-án köt házasságot Pálfy Ferenc zákányi nemes ügyvéd gazdálkodóval, aki később Szeged város polgármestere lett. Fér252
