Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
S
SEILERN SIMON amely az árvíz után is megmaradt. A város rekonstrukciós építkezésében jelentős szerepe volt. Ő szállította a Szeged-Belvárosi Kaszinó termeinek bútorzatát és 1891-ben bútorkereskedést is tartott fenn. A Szegedi Zsidó Hitközségnek 1867-ben képviselője, 1870-ben templomatyja volt. 1911-ben fennállt a „Seif- mann Mór és Fiai” cég alatti bútorkereskedés a Klauzál tér 17. sz. alatt. A szegedi színház asztalosmunkáit is ő készíttette. 1884-től „udvari szállító” címet kapott. Ő bútorozta be 1898-ban a Kass Szállodát. 1927-ben cége még fennállt. Felesége Krausz Józsa volt, akitől Amália és Ida leánya, valamint Ignác, József, Zsigmond fia született. 186. Seilern Crescentia (Brünn, 1799. máj. 13. — Kis- cenk, 1875. júl. 30.) atyja Károly gróf, anyja Wurmb- randt Maximiliana grófnő. Kitűnő házinevelést kapott és 1819. aug. 3-án férjhezment Zichy Károly grófhoz. 1834-ben elözvegyült és 1836. febr. 4-én második házás- ságát kötötte gróf Széchenyi Istvánnal. Az első házasságból Béla és Ödön fiai születtek, összesen 7 gyermeke volt az első házasságból, Alfréd, Karolina, Géza, Mária, Helén, Rudolf, Imre. Első férje főispán és kir, kamarás volt. Második férjével 1818-ban ismerkedett meg és 1924-ben szorosabb kapcsolatba kerültek, amelyet házassággal csak az első férj halála után lehetett realizálni. E házasságból Béla és Ödön fiuk születtek, 96. Shvoy Kálmán Árpád Mátyás (Budapest, 1881. febr. 14.—Szeged, 1971. okt. 25.) atyja Kálmán, MÁV főfelügyelő volt. Anyja Caccia- ri Matild. Iskoláit részben Budapesten végezte, részben pedig a Ludovika Akadémiát járta, majd pedig annak befejezése után Bécsben hadiakadémiát végzett. 1924. jún. 31-én pedig a szegedi tudományegyetemen politikai doktorátust szerzett. 1899-ben a Ludovikán hadapród tiszthelyettesnek avatták fel. 1900-ben hadnagy. 1905-ben főhadnagy. 1909-ben Kolozsvárott vezérkari tiszt. 1914—18-ig a világháborúban szolgál. 1919-ben a Nemzeti Hadsereg első hadműveleti csoportjának vezérkari főnöke. 1922. jún. 5-én őrnagy. 1928-ban magyar kir. honv. tábornok szegedi vegyesdandár parancsnok. 1931-ben altábornagy. A Déli Labdarúgó Szövetség elnöke Szegeden. 1936-ban nyugalmazott altábornagy. 1937-ben országgyűlési képviselő. Vitéz. 1942-ben Klauzál tér 7. sz. alatti lakos Szegeden. A Szegedi Vívóegylet újraélesztője. Szeged város örökös törvényhatósági bizottsági tagja. Számos kitüntetés tulajdonosa, szakíró. Visszaemlékezéseit kéziratban a Szegedi Állami Levéltárban letétbe helyezte és azoknak egy részét később kiadták. Felesége Wagner Margit Jozefa Amália, akivel Szegeden 1909. máj. 5-én kötött házasságot. Házasságából László és Margit gyermekei származtak, kik korán meghaltak. 281. Shylok Shakespeare William drámája „A velencei kalmár” néven világhírre tett szert e név. Drámai költői alak, velencei kereskedő, pénzkölcsönző uzsorás, akinek a neve a kíméletlen hitelező világszerte használt megjelölésévé vált. E drámai alak széleskörű irodalomnak vált tárgyává és szinte önálló életet nyert. Alakja a világ színpadjain formálódott ki. Menyhárt Gáspár szegedi egyetemi jogtanár 1927. december 18-án a Szeged Belvárosi Kaszinóban róla felolvasást tartott. 233. Sibenlist József 1. Szívessy József. 91. Silberstein Anna (Szeged ?, 1839.—Szeged, 1933. febr. 22.) atyja Rudolf volt. Özvegyen a Klauzál tér 8. sz. alatti és Kelemen u. 10. sz. alatti kétemeletes ún. Lengyel palota építtetője 1893—94-ben. Szeged, Klauzál tér 8. sz. alatti lakos. Iskoláit Szegeden végezte. Jó nevelésben részesült. Férjhezment Lengyel Lőrinc későbbi bútorkereskedőhöz, amely házasságából Lajos fia származott. 94 évesen halt meg. 247/5B. Simák Ferenc Endre (Geszteréd, 1862.—?) Szabolcs megyei családból származott. Középiskolát talán Nyíregyházán végezte. 1887-ben a József Műegyetemen mérnöki oklevelet szerzett. 1892—1900-ig Szeged város osztálymérnöke volt és Lechner tér 11. sz. alatt lakott. 1911—14-ig Osztróvszky u. 4. sz. alatti lakos. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1929-ben Szeged város főmérnöke, a külterületi osztály vezetője, majd műszaki tanácsos nyugállományban Szegeden. 1942-ben neje özvegyen Bercsényi u. 1/b. sz. alatt lakott. Házasságot kötött Rozgonyi Cecíliával, amely házasságból Endre György és Béla fiai származtak. 281. Simon Ákos (Borosjenő, 1858. jan. 6.— Nógrádbercel, 1933. aug.) tordai és kásvai nemes. Atyja Gábor ügyvéd, anyja Bodgánffy leány. Iskoláit talán Aradon végezte és ezt követően a budapesti tudományegyetemre iratkozott be, ahol jogot hallgatott és az abszolutórium elnyerése után joggyakorlatra ment Aradra. Később ügyvédi és bírói vizsgát tett Budapesten és doktori diplomát szerzett az egyetemen. Bírói kinevezése után albíró Világoson, majd ügyész Aradon. 1911-ben Szegedre kerül és itt törvényszéki tanácselnök lesz. Máj d táblabíróvá avanzsál ugyancsak Szegeden, ahol Kazinczy u. 6. sz. alatt lakott. 1929-ben nyugállományban van mint ítélőtáblái bíró. 1932- ben adófelszólamlási bizottsági elnök. Kétszer kötött házasságot. Első házasságát Halmay Ilonával kötötte. Elözvegyülése (1897) után, másodszor kötött házasságot Oláh Idával. A két házasságból származó gyermekei Ákos Béla, Magdolna Ilona. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. 281. 245
