Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
R
RÓNAY RÓSA tudományegyetem jogi karára iratkozott be. Később a kellő joggyakorlat letöltése után bírói vizsgát tett. Családi neve eredetileg „Oexel” volt és 1846-ban változtatta azt „Ró- nay”-ra és „zombori” előnév viselésére lett jogosult. 1848-ban a Torontál megyei óbesenyői kerület országgyűlési képviselője. 1848. dec. 25-én az innsbrucki küldöttség tagja. Világos után 1849. aug. 14-én orosz fogságba esik, majd az osztrákok fogságába kerül, ahol 1849. aug. 24-e és nov. 9-e között Aradon szenvedett fogságot. 1849. dec. 9-én a Neugebäude- be szállították. Úgy látszik azonban, hogy — valószínűleg a Haynau-féle kegyelmi rendelkezés alapján — szabadon bocsátották és 1850-ben már Szegeden tartózkodott. Nyilván birtokain gazdálkodott. 1859-ben belépett a Szeged-Belvárosi Kaszinóba. 1861-ben tb. törvényszéki bíró. 1868-ban Csongrád megye alispánja. Háza Szegeden az árvíz után is állt a Feketesas utcában. 1850. júl. 28-án kötött házasságot Kárász Borbálával, amely házasságból Jolán, Béla és Aladár gyermekei származtak. 91, 143, 171. Rónay Lajosné 1. Kárász Borbála. 171. Rónay László (Kiszombor, 1864. márc. 12.— Kiszombor, 1909. máj. 4.) atyja Mihály alispán, anyja Némethszeghy Mária. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot 1873—81-ig a Szegedi Kegyesrendi Gimnáziumban. Föld- birtokos volt Valkányban 1893-ig. Neje 1912- ben kiszombori birtokos. Egyébként Torontál megye főispánja volt. Felesége Vermes Kamilla, akitől Tibor nevű fia származott. 178. Rónay Mihály (Kiszombor, 1813. szept. 26.— Kiszombor, 1873. júl. 20.) atyja Alajos táblabíró, anyja Bene Ágnes. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál 1820— 1826-ig. Iskolái elvégzése után Torontál megye szolgálatába lépett és 1837-ben annak aljegyzője volt. Ugyanezen esztendő nov. 16-án Csongrád megye táblabírájává nevezték ki. 1843-ban Csongrád megye Tiszán inneni járásának esküdtje. 1848-ban kiszombori birtokos és a Szeged Csongrádi Takarékpénztár választmányi tagja. 1846-ban Csongrád megyében főszolgabíróvá jelölik, de nem kapja meg a szükséges többséget. Emiatt Szegeden ünnepségben részesítették. De már ezt megelőzően, 1841-ben a Törökkanizsai járás főszolgabírája volt. Élénken résztvett az 1848-as megmozdulásokban. Május 2-én Csongrád megye Közrendi és Közcsendi Bizottmányának tagja. Alsó-aradi birtokos. Tagja a Szegedi Hadiválasztmánynak. A tisztújításon Csongrád megye első alispánja lesz. Ennek következtében 1849-ben menekül Szegedről és aug. 14-én orosz fogságba esik Világosnál. Az oroszok aug. 24-én átadták az osztrákoknak, akik Gyulán fogvatartották, majd még ugyanazon a napon Aradra szállították, ahol november 9-ig volt letartóztatásban. Innen fölszállították Pestre és a Neugebáudeben őrizték. 1849-ben résztvett Csongrádon a függetlenségi nyilatkozat ünnepélyes kihirdetésén. Még 1849-ben családi nevét „Oexel de Friedbergh”-ról a magyar hangzású „Rónay”-ra változtatta és engedélyezték a zombori előnév használatát. 1850-ben a Haditörvényszék 8 évi várfogságra ítélte, valamint vagyonelkobzásra. 1854. ápr. 24-én kegyelemmel szabadult. 1860. dec. 28-án Csongrád megye első alispánjává választják. Ez évben újból belép az újonnan szervezett Szeged-Belvárosi Kaszinóba tagként és hamarosan választmányi tag lesz. 1866. aug. 6-án résztvesz Klauzál Gábor temetésén. 1868— 1873-ig szállóvendége volt a Máltáról hazatért Somogyi Antal vándorpatrióta akit haláláig támogatott. Talán 1840-ben kötött házasságot Németszeghy Máriával, aki „almási” előnevű nemesi családból származott és amely házasságból Alajos, Ilona Emma, Dezső, Juliska Erzsébet, József, Ágnes Johvnna, László és Mária Izabella Julianna Ágnes gyermekei származtak. 52, 56, 56, 89, 110, 131, 134, 178, 247/1, 295/1. Rónay Miháiyné 1. Némethszegi Mária. Czímer tévesen Rónay Jánosné helyett említi. 48, 68. Rónay Tibor (Kiszombor, 1893. dec. 11.— Szeged, 1980. márc. 4.) atyja László főispán, anyja Vermes Kamilla volt. Iskoláit Szegeden végezte, középiskolát a piaristáknál. Haláláig szűkös viszonyok között Kiszomborban élt, majd Újszegedre tette át lakhelyét. Felesége Hadfi Marianna volt, akitől Eszter leánya származott, aki Ausztráliába vándorolt ki. Czímer tévesen Rónay Mihály fiaként említi. 178. Rósa Izsó (Szeged, 1842. júl. 6.—Szeged, 1918. máj. 25.) atyja Rosenberg Jakab volt, anyja Ausländer Mina. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál. 1859-ben itt tett érettségi vizsgálatot, majd a bécsi és azután a pesti egyetemre iratkozott be és jogot hallgatott. Tanulmányai befejezése után, 1863- ban jog- és államtudományi doktorátust szerzett és bírói vizsgát tett. Ügyvédjelölti joggyakorlatának ideje alatt, 186l-ben országgyűlési kiskövet lett. 1863-tól a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1865-ben ugyancsak ország- gyűlési kiskövet. Az országgyűlésről 1866-ban a Szegedi Híradóban beszámolt. 1871-től ügyvéd. Diplomáját Szegeden mutatja be és itt kezdi ügyvédi gyakorlatát. Városi törvényhatósági bizottsági tag. 1869-ben az Izraelita Hitközség kiküldötte az Izraelita Kongresszuson. Irodáját Szegeden, Laudon utcai saját házában nyitja meg. Házingatlana átvészeli az 1879-es árvizet. 1881-ben családi nevét 238
