Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
R
R Rabi Mihály. Czímer szerint Béres Elek kisteleki községi jegyző alatt, községi bíró volt. Amikor 1849-ben Bezdán Ferenc plébánost őrizetbe vették és a pesti Neugebáude-be zárták, az ott rendelkező Pallavicini hadbíró ezredeshez küldöttséget vezetett a lelkész szabadon bocsátása érdekében, eredménnyel. Ez időben Kisteleken élt egy Rabi család, feltehetően ennek volt tagja. Földművesek voltak és Talán Kecskemétről származtak Kistelekre. 125. Ráday Gedeon (Pest, 1829. jún. 16.—Budapest, 1901. nov. 30.) rádai gróf. Atyja László földbirtokos, anyja Wartensleben Ida grófnő. Iskoláit feltehetően Pesten végezte, majd a kecskeméti jogakadémián jogot hallgatót. Ezt követően a közigazgatásban helyezkedett el és Pest megye szolgálatába állt. 1847-ben itt fogalmazó. A szabadságharc alatt beállt honvédnek, majd Mészáros, Dembinszky és Bem segédtisztje lett. Világos után visszavonul családi birtokára gazdálkodni. 1867-ben találkozunk vele újból a közszolgálatban mint belügyminiszteri osztálytanácsos és a rendőri osztály főnöke. 1869-ben királyi biztosként kinevezve Szegedre jön és ő irányította, több megye területére kiterjedőleg a szegedi betyárvilág fölszámolását. Begyűjtötte a letartóztatottakat a várnak ún. „Zwinger”-jébe és ott folytatta azoknak kihallgatását. Alárendeltjeinek kegyetlenkedései hírhedtté tették nevét. Kinevezése mint királyi biztos 1869. jan. 4-én történt és fölmentése 1872. dec. 8-án következett be legfelsőbb elhatározással. A Szeged- Belvárosi Kaszinónak tb. tagja volt, nagybirtokos. 1873-ban országgyűlési képviselő és honv. miniszteri tanácsos. 1872-ben is jelölték országgyűlési képviselőnek, de nem kapta meg a szükséges többséget. 1877. márc. 27— 28-án a békés-bánáti református esperesség kerületi ülésén Szegeden elnökölt. 1872-ben a Délmagyarországi Földhitel intézet alakuló ülésének ő volt az elnöke. 1854-ben nősült. 281. Radány Dezső János (Baja, 1863. szept. 24.—Szeged, 1944. szept. 25.) iskoláit Baján végezte, majd a budapesti tudományegyetem jogi karán szerzett jogi doktorátust. Joggyakorlatra ment, amelyet a Bajai kir. Járásbíróságon kezdett. Majd Baján, Szabadkán lett kir. törvényszéki jegyző. 1897-ben kir. járásbírósági albíró Bácstopolyán. 1911-ben kir. törvényszéki bíró Aradon. 1911 és 1912 években kir. kúriai tanácsjegyzővé rendelik be a fővárosba. 1914-ben kir. ítélőtáblái bíró Szegeden. 1924-ben nyugdíjba vonul. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1942-ben Szegeden, Szilágyi u. 1. sz. alatti lakos. Atyja Kálmán, tkptári pénztáros Baján, anyja Kuz- mánovics Kornélia. Szegeden 1897. ápr. 10-én kötött házasságot Tombácz Izabella Rózával, akitől Dezső, Irén gyermekei származtak. 281. Rády Ferenc (Gyöngyös, ?—Mindszent, 1882. ?) Túróc megyei családból származott ivachnofalvi nemes. A család 1677-ben kapott nemességet, amelyet Hont megyében hírdette- tett ki. Atyja János gyöngyöspatai tiszttartó a gróf Forgách birtokon, anyja Stummer Teréz. Tanulmányait valószínűleg szülőhelyén vagy ahhoz közel végezte, majd pedig lelkészi pályára készítette elő magát. 1843-ban segédlelkész 1852-ig. 1850-ben segédlelkész Hódmezővásárhelyen. 1852-ben algyői plébános 1879-ig. 1879-ben a nagyárvíz elől csónakon kénytelen elmenekülni. 1879—82-ig mindszenti plébános. 1856-ban az algyői vasárnapi iskolában is tanított, ingyenesen. 91. Radislovich Lajos. 1911-ben Szeged, Bástya u. 9. sz. a. lakos, MÁV főellenőr a Szegedi Üzletvezetőségnek III. Forgalmi Osztályán. Ez marad 1914-ig. 1916-ban Feketesas u. 22. sz. a. lakos volt. 1929-ben nyugállományban van Szegeden mint főfelügyelő és a Szeged- Belvárosi Kaszinó tagja. 1942-ben Szegeden Tisza Lajos krt. 58/a sz. alatt lakott. Neje Böck Margit. Gyermektelen maradt. 281. Raffay Ferenc. 1911-ben vendéglős Kossuth L. sgt. 10. sz. alatt, Kovács Ferenc algyői uradalmi gazdatiszt házában. 1930-ban vendéglős Kossuth L. sgt. 4. sz. alatt, a mai új postapalota helyén. 1942-ben háztulajdonos Kossuth L. sgt. 6/b. sz. alatt és az övé az ún. „Raffay Étterem” e házban, amely később „a Kegyi” megjelölés alatt volt ismert, mert tulajdonosnőjét „kegyelmes asszonyának titulálták. 90. 228
