Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
P
PÁLFY PÁLFY azonban nem kapja meg a szükséges többséget. Majd iktatói állásra jelölik, de itt is ugyanaz a helyzet. 1848-ban a 33. honvédzászlóaljnak főhadnagya volt. Ezt megelőzően Szegeden nemzetőr és városi alügyész. Világos után báró Rudnyánszkyval bujkál. Később hazatér Szegedre és egy idő múltán ismét folytathatja ügyvédi gyakorlatát. 1860—1868-ig a Belvárosi Kaszinó választmányi tagja, majd elnöke. Szegedi Gazdasági Egyesület elnöke, a Szeged Csongrádi Takarékpénztár választmányi tagja. 1872-ben kereskedelmi tanácsos. 1872. jan. 5- től polgármester. 1872. máj. 24-én, a királylátogatás után Vaskorona Rendet kap. 1876. okt. 9-én ismét a város polgármestere. 1879- ben az árvízvédelem során kimagasló magatartása miatt kir. Tanácsosi kinevezést kap. Gyönyörű lovasfogatot tartott fenn. Szegeden 1855-ben kötött házasságot Schaeffer Rozáliával, amely házasságból Viktor, Ida és Margit gyermekei származtak. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak alapító tagja volt. Zákányi és ve- tyeháti birtokos, zákányi nemes. Szeged Boldogasszony sugárút 5. sz. alatt halt meg. 22, 41, 52, 54, 61, 75, 76, 77, 89, 110, 145, 152, 155, 158, 159, 159, 161, 161, 164, 166, 183, 184, 185, 186, 186, 187, 190, 191, 192, 185, 185, 186, 186, 187, 190, 191, 192, 192, 194, 196, 196, 197, 197, 198, 203, 209, 210, 210, 214, 235, 264, 268, 270, 294. Pálfy Ida Gabriella Borbála (Szeged, 1866. febr. 26.—1961. ?) zákányi nemes. Atyja Ferenc polgármester, anyja Schaeffer Rozália. Gondos házinevelésben részesült. 1888. máj. 26-án Szegeden kötött házasságot Csernovich Agenor főmérnök mácsai nemessel. 1914. máj. 6- án férje öngyilkos lett. 60, 215. Pálfy István (Szeged, 1791.—Szeged, 1868. jan. 5.) atyja, valószínűleg Ferenc, nemesember volt. Ez esetben anyja Lévay Margit. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál. Ezt követően mérnöki tanfolyamot végzett és okleveles mérnöki képesítést szerzett. Szeged városnak polgára volt. 1825-ben szegedi földbíró 1848-ig. „Geometra”-ként emlegették. A Szeged Csongrádi Takarékpénztárnak alapító részvényese volt. A Szeged környéki „Pálfy erdeje” talán róla volt elnevezve. 1868-ban mint nyugdíjas telekkönyvelő, főmérnök és földbíró szerepelt. Vörös Franciskát vette feleségül (1820 ?), akitől Ferenc és László gyermekei származtak. 26, 209. Pálfy József Balázs János (Szeged, 1874. márc. 19.—Szeged, 1944. dec. 9.) atyja János paprikagyár tulajdonos Szatymazon, anyja Dús Julianna. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál 1883—1891-ig, azután egyetemre ment Budapestre, ahol jogot hallgatott. Az abszolutórium megszerzése után jogi doktorrá avatták. 1904-ben Szeged város árvaszéki ülnöke és Kálvária u. 11. sz. alatti lakos. 1906—1918-ig Szeged árvaszéki elnöke. 1909- ben árvaszéki tag. A szegedi Árpád Szabadkőműves Páholynak 1907—1919-ig tagja, majd főmestere, ill. tb. főmestere. 1908-ban Londoni krt. 2/b. sz. alatti lakos. 1904-ben a városi árvaszéki ülnöksége mellett a városi al- kapitányi posztot is betöltötte. 1900 körül városi aljegyző. 1909-ben a Vöröskereszt Egylet adminisztrátora, a Szeged Belvárosi Kaszinó tagja, majd választmányi tagja. 1924-ben magyar kir. kormányfőtanácsos. 1929-ben városi tanácsnok, a Dugonics Társaság előadója. Szegeden 1904. febr. 16-án kötött házasságot Tóth Róza Ilona Charitas-szal, akitől György fia származott. 232, 272, 280. Pálfy László (Szeged, 1822.—Szeged, 1844. júl. 1.) nemesi családból származik. Atyja István földbirtokos volt és földbíró, anyja Vörös Franciska. Iskoláit Szegeden végezte, középiskolát 1832—1840-ig a piaristáknál, majd a budapesti egyetem jogi karán tanult tovább. Abszolutóriumot szerzett, joggyakorlatra ment, majd ügyvédi vizsgát tett (1843). Ügyvédi oklevelét Szegeden hirdettette ki, Szeged város bevett polgára volt. 1843—44-ben Szerencsi István mellett volt jurátus a pozsonyi ország- gyűlésen. Szegeden gyakorló ügyvéd. Nőtlen. 209. Pálfy Margit Irén (Szeged, 1862.—Szeged, 1945. dec. 26.) „zákányi” nemesi előnév használatára jogosult. Atyja Ferenc polgármester, anyja Schaeffer Rozália volt. Iskoláit Szegeden végezte részben családi nevelésben részesült, részben intézetben tanult. Űszóbajnoknő volt. 1880-ban sportünnepélyen szerepelt. 1899. nov. 11-én Kolozsvár város tb. főmérnökének lett a neje, ki a nemesi származású Budinszky Ernő volt. E házasságból származott a két családi név együttes használatára jogosultan Pálfy- Budinszky Endre, fiuk. 1942-ben Szegeden Szt. Háromság u. 3/Á sz. alatt lakott. Nyolcvan- három évesen halt meg. 60. Pálfy Móricz (Vöröskő, 1812. júl. 12.—Kal- tenleutgeben, 1897. szept. 14.) atyja Ferenc gróf, cs. kir. kamarás az erdődy és vöröskői grófok ágából való nemes. Anyja Erdődy Jozefa grófnő. Iskolái elvégzése után katonai pályára lépett és először a 4-es, majd ezt követően a 7-es vértesezredben szolgált, később mint kapitány. 1847-ben Pozsony megye adminisztrátora, főispáni helytartója és Win- dischgátz mellett őrnagy. 1848. dec. 27-én ő vitte Győr város kulcsait a királynak. 1849-ben Haynau szárnysegéde, csendőrségi alezredes, majd huszárezredes, végűig cs. kir. tábornok, budai császári helytartó. Ő volt az, aki Oszt- róvszky Józsefet 1849-ben állásából elmozdította. 1861—-1865-ig Magyarország kormányzója, kir. helytartó. A főrendiház tagja, a 15. 211
