Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
N
NAGY NAGY ságot és felesége Csábi Veronika volt. E házasságból Veronika leánya született 1858-ban, aki Bauernfeind Nándor felesége lett. 91. Nagy József (Szeged, 1891.—Szeged ?, 1940. ?) felsőipariskolát végzett Budapesten. Gyakorlatot szerzett Németországban, Ausztriában, majd Budapesten. Azután lejött Szegedre, itt telepedett meg és műbútorasztalosként működött. 1914—1918-ig végigküzdötte a világháborút, tűzérfőhadnagyként szerelt le. 36 havi frontszolgálata volt és számos kitüntetés tulajdonosa. 1921-ben Szegeden villanyerővel berendezett üzemet alapít tíz segéddel és négy tanonccal dolgozik. 1929-ben bútorgyáros, asztalosmester, Tisza Lajos krt. 21. sz. alatt van üzeme és a Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja. 1942-ben neje már özvegy és Szegeden Tisza Lajos krt. 21. sz. alatt lakik. A Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara levelező tagja volt, állami faipari szakiskolai vizsgabizottsági tag. 280. Nagy Károly. Talán erdélyi származású volt. Nem tudjuk, hogy hol végezte iskoláit és szerzett jogosítványt. 1849-ben vendéglős volt a Szeged-Belvárosi Kaszinó, ill. Társalkodási Egyesületben, az ún. Kiskaszinóban. Ebben az időben újságcikkben megtámadják és nyerészkedéssel vádolják. 1859-ben szegedi vendéglős, a Szeged-Felsővárosi Kaszinó tagja. 1911-ben háztulajdonos és vendéglős Kossuth Lajos sgt. 70. sz. alatt. Feltehetően azonos személyről van szó. 70. Nagy Lajos (Hatzfeld, 1819.—Szeged, 1888. nov. 30.) iskoláit esetleg Zsombolyán vagy Szegeden végezte és utána valószínűleg ipart tanult. 1854-ben mint „geometra penes C. R. viam ferream” tartják nyilván Szegeden, amiből következik, hogy mérnöki tanfolyamot végzett. 1859-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, majd választmányi tagja. 1863-ban jelenti a Rókusi Plébánia Hivatal felépítését. 1867-ben városi főmérnöknek jelölik. 1883. június 5-től városi főmérnök. Kétszer nősült. Első felesége Henger Hermina volt, akitől úgy látszik nem származtak gyermekek. Második házasságát 1854. augusztus 2-én kötötte Kovács Erzsébettel, aki azelőtt Csikós József felesége volt és ebből az előző házasságából kiskorúakat hozott magával. Ezeket a kiskorúakat ő nevelte fel és a felesége megkívánta, hogy az ő nevét is viseljék, tehát gyermekei voltak Gyula Lajos, Lajos Kálmán Ernő, Árpád Dezső Ferenc, Gizella, akik valójában Csikós gyermekek voltak. A halotti anyakönyvben építészmérnökként szerepel és budai származásúként. Ekkor Szegeden Budapesti út 4. sz. alatt lakott. 90, 91. Nagy Lajosné 1. Kovács Erzsébet 90. Nagy Márton 1823-ban Patkó Ágnesnek ke- tesztapja lett és 1859—1860-as években asztalosmester volt Szegeden. Ebben az időben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, városi bevett polgár. 1850-től inasa volt Vastagh György, a későbbi festőművész. 91, 259/321. Nagy Mihály (1812.—Szeged, 1892. szept. 25.) iskoláit feltehetően Szegeden végezte. Később kocsis, ill. nemzetőr, javadalmi hivatalnok. Publikál is. Szegeden Sándor u. 16. sz. alatt lakott. Felesége Varga Klára volt, akitől Sándor fia született. 237. Nagy Mihályné 1. Varga Klára. 237. Nagy Miklós (Dés, 1881. jan. 27.—Budapest, 1962. dec. 12.) atyja Miklós ügyvéd és közíró. Nemesi családból származott. Anyja Telekdy Fruzsina mezőtelekdy nemes. Középiskoláit Kolozsvárott és Szamosújváron végezte, majd a budapesti egyetem jogi karára iratkozott be és tanulmányainak bevégzése után doktori oklevelet szerzett. Dr. Nagy Pál tanügyi főtanácsosnak bátyja volt és dr. Nagy Zsigmond kir. tanfelügyelőnek öccse. 1901- ben joghallgatóként az országgyűlés képviselőházának tisztviselője, napidíjasa volt. 1907-ben segédkönyvtárnok a képviselőházban. 1917-ben főkönyvtáros az ország- gyűlésen. 1921—1940-ig országgyűlési könyvtári igazgató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1928-ban az „Országgyűlési diktatúra” címen publikált dolgozatot. 1942-ben még mindig az országgyűlési könyvtár igazgatója, Bors u. 2. sz. alatti lakos Budapesten. Számos társadalmi egyesület tagja. Tartalékos zászlós. 1904-ben az országgyűlés naplószerkesztő segédtisztje, szakíró. 249/44. Nagy Pál (Szeged, 1828.—Szeged, 1887. okt. 11.) iskoláit feltehetően Szegeden végezte és ipart tanulhatott. Sütőmester volt Szegeden Somogyi u. 7. sz. alatt. 1851-ben e házban van a rendőrkapitányság. 1887-ben Szeged Somogyi u. 17. sz. alatti lakos. Pósa Lajosnak ő volt a lakásbérbeadója. Szegeden 1851. júl. 3-án kötött házasságot Mészáros Etelkával. Hogy e házasságból származtak-e gyermekei, nem ismeretes. 16. Nagy Pál (Felsőszentmiklós, 1777. szept. 7.—1857. márc. 26.) atyja Sándor, Sopron megyei alispán. Tanulmányait részben otthon végezte, részben pedig a soproni és a pozsonyi gimnáziumba járt. Jogot a budapesti egyetemen végzett. Ezt követően joggyakorlatra ment melyet hites jegyzőként nagybátyja, Nagy Józsefnél kezdte meg és később mint ügyvédjelölt folytatta. 1804-ben tett ügyvédi vizsgát. 1797—1805-ig a nemesi felkelés kapitánya, majd őrnagya volt. 1807-ben Sopron megye országgyűlési követe. 1809—1813-ig a nemesi felkelésben őrnagy. 1825-től országgyűlési képviselője Sopron megyének, egészen 1840-ig. Egyik vezére a Haladó Pártnak, író, a Magyar Tudománj'os Akadémia egyik szorgalmazója, majd igazgatósági tanácsának tagja. Pozsonyban Pálffy gróf zárgondnoka, majd pedig később Bécsben és Inzers- dorfban élt. Kétszer nősült. Első feleségétől elvált. Házasságából Pál és más gyermekei származtak. 54, 254/174. 200
