Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
N
NAGY NAGY tonai reál- majd főreáliskolában végezte és azután Műszaki Akadémiára ment. 1903-ban hadnagy a komáromi utászzászlóaljnál. 1909- ben főhadnagyként szolgált a szegedi utászzászlóaljnál. 1911-ben cs. kir. főhadnagy és Szegeden Boldogasszony sgt. 60. sz. alatt lakik. 1914—1915-ig résztvett a világháborúban és frontszolgálatot teljesített a szerb és az orosz fronton. 1916-ban a budapesti utászzászlóalj I. századával az olasz fronton harcolt, majd az orosz frontra került át. 1919-ben szegedi lakos. 1928- ban a Ludovika Akadémia előadó tanáca. 1929- ben magyar kir. honvéd utászőrnagy Szegeden és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1938-ban nyugállományú honvédezredes. 1942- ben Szegeden Löw Lipót u. 10. sz. alatti lakos. Felesége zsombolyai Gugánovics Szilárdka, akitől László fia született. A Vitézi Rend tagja. 279 Nagy Géza 1885. okt. 31-én a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és bálrendezője. 1886—1893- ig számellenőre. 1888-ban a Szegedi Csónakázó Egylet titkára. Nemesi családból származott, amely „kisfaludi” előnév használatára volt jogosult. 193, 269. Nagy Gyula (Zsombolya, 1861. okt. 24.— Szeged, 1932. máj. 2.) atyja Lajos városifőmérnök, anyja Kovács Erzsébet özv. Csikós Jó- zsefné, majd újból férjezett Bérezi Antalné volt. Iskoláit Szegeden, középiskolát a piaristáknál végzett 1871—1879-ig, majd a budapesti József Nádor Műegyetemre ment, ahol gépész- mérnöki diplomát szerzett 1891-ben. Ez évtől 1898-ig erdőfelügyelő volt Szegeden. Nem bizonyos, hogy az utóbbi beosztásban lévő személy azonos az előbbivel. 1911-ben Magyar Kir. Folyammérnöki Hivatal főmérnöke volt és Szegedi, Révai u. 3. sz. alatti háztulajdonos. 1919-ben az ABC. tagja. 1924-ben a Magyar Mérnökök Nemzeti Szövetségének elnöke. 1925-ben miniszteri osztálytanácsos. A Szegedi Nemzetgyűlés kinevezett tagja. Szegeden Széchenyi tér 7. sz. alatti lakos. 1927-ben nyugalm. miniszteri tanácsos, a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Háza a Tömörkény utcában állt, a városrendezés során lebontották. Kétszer kötött házasságot. Első nejét nem ismerjük, másodszor Szegeden, 1925. szept. 17-én Szülő Etelkát vette feleségül, aki „ivanóczi” előneves nemesi családból származott. Nem ismeretes, hogy házasságaiból származtak-e utódai. Második felesége elvált asszony volt. 279. Nagy Ibolya (Szentes, 1864. febr. 9.—Budapest, 1946. aug. 22.) atyja Sándor publicista és szerkesztő, anyja Koór Flóra „jászberényi” előnevet viselő nemesi családból. Iskoláit talán Szegeden végezte. 1883. okt. 15-én színiakadémiai növendék és prológust mond a színház megnyitáson Szegeden. 1884-ben ösztöndíjas. 1884. okt. 16-án a Népszínházhoz szegődik. 1886. ápr. 29-én a Nemzeti Színházban vendégszerepei, később atyja hozzá költözik. 1886. aug. 16-án a Nemzeti Színház szerződteti. 1914-ben megy nyugalomba. 1918-ban reaktiváltatja magát. 1923-ban a Nemzeti Színház örökös tagja. 1924- ben aranygyűrűvel tüntetik ki. 238, 239. Nagy Imre (Szatmárnémeti, 1868.—?) csécsi nemes, zempléni családból. Atyja Miklós dr. református lelkész lehetett, ez esetben anyja Horváth Katalin. A Ludovika Akadémia tanulója lett. 1896-ban huszárfőhadnagy volt Szegeden és Szabadkai út 17. sz. alatt lakott. A 3. honvéd huszárezrednek volt hadnagya. 1911-ben Nagyváradon ugyanezen ezred őrnagya. 1914-ben az északi hadszíntéren harcol mint huszáralezredes. 1914-ben ezredes, a 2. népfölkelő huszárezred parancsnoka. 1915-ben a 2. népfölkelő huszárezred, majd az 1. népfelkelő lovasdandár parancsnoka. 1917-ben pozsonyi katonai parancsnok. 1918-ban Nagyváradon a románok letartóztatják és két ízben is halálra ítélik. Egy évet töltött román fogságban, majd szabadulva 1920-ban Magyarország javára optál, Budapestre jön és itt tábornok, majd altábornagyi rangot ér el. A Legfelsőbb Haditörvényszéknek elnöke lett. 1924-ben nyugalomba vonult. A Vitézi Rend tagja. Több társadalmi egyesület tagja. 1930-ban nyugállományú altábornagy. Felesége Mayer Aranka volt, akitől László és Emil gyermekei származtak. 206. Nagy Imréné 1. Mayer Aranka. 205, 206, 254/189. Nagy János (Szeged, 1842. máj. 6.—Szeged, 1893. aug. 10.) atyja János szegény iparos volt, anyja Farkas Klára. Szegeden négy reáliskolát és tanítóképzőt végzett. 1855-ben Hódmezővásárhelyen tanító. 1856-ban főelemiiskolai tanító Szegeden. Magyar nyelvet oktat. 1870 augusztustól Szeged belvárosi elemi iskolai tanító. 1871-ben Czímer Károlynak is tanítója volt az 5. osztályban. 1873-ban polgári fiúiskolái tanító és megbízott igazgató. 1874- ben polgári iskolai tanári oklevelet szerez Budapesten. 1885-ben polgári középkereskedelmi iskolai igazgató. 1893-ban Szegeden Boldog- asszony sgt. 10. sz. alatt lakik. A Tanügyi Lapok szerkesztője volt. A szegedi Dugonics Társaságnak alapító tagja. 1870. aug. 10-én kötött házasságot Kátay Idával. Ezen házasságából Sarolta Róza Irén, Erzsébet Júlia Mária és Margit Mária gyermekei származtak. 140. Nagy József (1925.—?) iskoláit talán Szegeden végezte és lehetséges, hogy azt követően gazdasági akadémiát végzett. 1857-től szegedi földbirtokosként szerepelt. 1859. febr. 3-án Kolb Emíliának keresztatyja. Ekkor gazdász. 1859-ben oki. gazdászként szerepel. 1858-ban birtokos és a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár választmányi tagja. De már 1842-ben jómódú és adakozik a Rókusi sírkert javára. 1848. május 14-én pedig szeged-belvárosi választott képviselő. 1867-ben városi javadalmak bérlője. Szegeden háza van, amely az árvíz után is áll. Valószínűleg 1857-ben kötött házas199
