Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
B
BÁNHIDY BÁRDOSS Már fiatal leánykorában feltűnik a Szeged- Belvárosi Kaszinó báljain. Később Szegeden 1857. febr. 19-én férjhez megy raggambi Fluck Ferenc szegedi sóhivatali eladási igazgatóhoz, kitől Ferenc, Béla, Dezső, Erzsébet, Emília és Rózsa nevű gyermekei származnak. Leánykori képe Fluck Dezső birtokában volt. 52, 214, 250/73, 296/73. Bánhidy Terézia (Szeged, 1841. ?—?) bán- hidi és simándi. József megyei főbiztos és Dugonics Terézia leánya. A Szeged-Belvárosi Kaszinó bálozó leánya. Házasságot köt Szegeden 1861. szept. 15-én a szegedi Folyammérnöki Hivatal főnökével Szojka Gusztávval, mely házasságból Gizella, Terézia és Ilona nevű leánygyermekek származtak. 1895-ben még szerepel a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár részvényeseként. 52, 214. Barabás Ede. 1908-ban műszaki gyakornok a MÁV miskolci üzletvezetőségénél. 1909-ben Kassán MÁV mérnök. 1910-ben Kisújszálláson mérnök. 1911-ben miskolci MÁV osztálymérnök. 1914-ben Zilahon MÁV mérnök. 1920-ban feltehetően optált Magyarország javára és áttelepülve Szegedre helyezték. Itt 1927-ben MÁV felügyelő, 1929-ben főfelügyelő. Szeged, Oldal u. 2 szám alatti lakos. 1933-tól MÁV műszaki tanácsos, a debreceni MÁV Üzletvezetőségen. Itt szolgál 1937-ig. Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 273. Baranyai Gyula (Alpestes, 1859. ?—Szeged, 1932. jún. 20.) eredetileg: Ánmüller. Tanító. Károly Hunyad megyei alpestesi birtokos és körjegyző fia. Népiskoláit szülőhelyén, középiskolát a szászvárosi főgimnáziumban végzett. Déván az állami Tanítóképző Intézetben szerzett tanítói képesítést. 1879—1880-ban Nagyágon tanít, majd 1882-ben a budai pedagogium- ban polgári iskolai tanár képesítést szerez. 1882—1883-ban Csallóköz-Somorján segédtanár, 1883—1886-ban pedig Huszton állami felsőnépiskolai igazgató. 1886—1896-ban Nagyszőlősön, 1896—1922. években pedig a szegedi III. kér. m. kir. állami polgári fiúiskola felügyelő-igazgatója. Ezen állásából vonul nyugalomba 1923-ban. Feltehetően Nagyszőlősön kötött házasságot Quinz Emíliával, kitől Zoltán (fi888) és Erzsébet gyermekei származtak. Még nyugalomba vonulásának évében elhelyezkedik a Szeged-Belvárosi Kaszinóban könyvtárosként. Az egyesület könyvtárát és irattárát szakszerűen rendezte. 1925-ben az ő javaslatára határozza el az egyesület alapítása 100 éves évfordulójának méltó ünneplését, s így Czímer Károly kaszinótörténete is végeredményben e kezdeményezésére vezethető vissza. Oktató munkája mellett széles körű irodalmi tevékenységet is fejtett ki. Szegeden is publikált a Szeged és Vidéke napilapban és az iskolai értesítőben, önálló munkái közül Szegeden jelent meg „A polgári iskolák reformja”, „A polgári iskolák nyomtatványai”, a „Szépírási gyakorlatok”, „A polgári iskolák reformja s a gazdasági oktatás”, az „Egységes középiskola”. Kiegészítik eme publikációkat a Czímer Károly: A Szeged-Belvárosi Kaszinó százéves története című munkában közzétett önálló dolgozata: „A Szegedi Kaszinó könyvtára és tisztikata”. 226, 230, 231, 233, 233, 263, 265, 267, 271, 271. p. utáni képtábla, 273. Barcsay Károly Zoltán Gyula (Szeged, 1875. okt. 15.—Szeged, 1954. ?) margitai és klára- falvai. Károly gyógyszerész és Pfanschmidt Gizella fia. Iskoláit Szegeden, középiskolát a piarista főgimnáziumban végezte. Gyógyszerész oklevelet a Budapesti Tudományegyetemen 1907-ben szerzett. Gyakorlaton először Budapesten, majd atyjának szegedi, „Az Isteni gondviseléshez” címzett gyógyszertárában volt. Az első világháborúban katonai szolgálatot teljesített és tartalékos hadnagyként szerelt le. A Szegedi Úszó Egyletnek 1919-ben elnöke. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak 1927. évtől tagja. Atyja elhalálozása után annak gyógyszertárát 1913-ban veszi át. Hutter Júliával köt házasságot Szegeden, 1904. márc. 19-én, kitől Kálmán és Károly nevű gyermeke származott. Gyógyszertárát Később István örökbefogadott fia vitte tovább. Élete vége felé a gyógyszerészi gyakorlattól visszavonult. 83, 273. Bárdoss Béla István (Eger, 1874. máj. 25.— Szeged, 1940. aug. 27.) lénárddaróczi, Borsod, majd Heves megyei nemesi családból való István megyei irodaigazgató és Boát Etelka fia. Iskoláit (talán) Egerben végezte. Szegeden nincs nyoma középiskolai tanulmányának. Feltehetően négy középosztállyal ment a Lu- dovika Akadémiára, ahol 1892/3-ban hadnaggyá avatták. Csapatnál szolgált tizenegy évig, majd leszerelt. 1903-ban (?) Kecskeméten a jogakadémián hallgatott jogot és tett államtudományi államvizsgát. Majd levéltárosi szakvizsgát tesz Budapesten. Ezután Szegeden kilátásba helyezték részére a városi aljegyzői állásra való jelöését és 1906-ban megválasztották. A Színügyi Bizottságnak is tagja lesz és a jegyzői teendőket is ellátja. 1913-ban osztályjegyzővé választják és a következő évben aljegyző lesz. Az első világháborúban mindvégig katonai és jórészt frontszolgálatot teljesít, majd népfelkelő századosként szerel le. Bekapcsolódik a szegedi ellen- forradalmi szervezkedésbe, tagja lesz az ABC- nek, majd annak végrehajtó bizottsági tagja. A városi tisztviselőkből külön századot, a „Bárdoss-századot” szervezi, amely 41 tisztből és 148 főnyi legénységi állományú egyénből áll. A szakszervezeti mozgalom ellensúlyozására megalakítja a „városi Alkalmazottak 19
