Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
M
MOLNÁR MOZGAY 1878. márc. 30-án, az ügyvédi kamarák megalakulását követően, a Szegedi Ügyvédi Kamarában kérte felvételét az ügyvédi lajstromba Szeged székhellyel. Hetvenkét évet élt. Szegeden 1860. május 14-én kötött házasságot Kátay Róza polgárnővel, amely házasságából Ilona Mária és Ilona Vilma Rozália Ágnes gyermekei származtak. 26, 41, 67, 88, 252/121, 258/283, 296/283. Molnár Pál (Szeged, 1817.—Esztergom, 1865. jún. 22.) atyja Pál, anyja Vékes Eszter. Etelkavári nemes. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál 1827—1835-ig. Majd a pesti egyetemre iratkozott be, jogot hallgatott és abszolutóriumát megszerezve joggyakorlatra ment. Valószínűleg 1842-ben tett ügyvédi vizsgát Budapesten. 1843-ban beveszik polgárnak Szegeden. 1848-ban a pa- lánki Gyalog nemzetőr 3. századának századosa lesz. 1848-ban a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1849-ben a Tiszavidéki Újság szerkesztője és kiadója. Városi főjegyző. 1848-ban jelölik a városi tanácsnoki, majd a főjegyzői állásra, de nem kapja meg a szükséges többséget, ellenben belvárosi képviselő lesz. 1849 végén elmenekül, majd visszatér Szegedre és 1852-ben engedélyezését kéri az ügyvédi gyakorlat folytatásának. 1856-ban azonban még nincs döntés ebben a kérdésben, mert a vizsgálatok még folytak. 1856 után Esztergomban gyakorló ügyvéd. Kétszer kötött házasságot. Első felesége Spárgl Eleonóra, másodszor 1845. júl. 19-én, Szegeden kötött házasságot Petrovics Herminával. Hogy házasságából gyermekek származtak-e, nem ismeretes. 41, 65, 111, 122. Molnár Pál (Szeged, 1814.—Szeged, 1904. szept. 30.) atyja Müller János korcsmáros volt, anyja utóneve Erzsébet. Iskoláit Szegeden végezte és gimnáziumot a piaristáknál. Ezt követően a pesti tudományegyetem bölcsészkarán mérnöki képesítést szerzett és Szegeden helyezkedett el. 1843-ban bevették városi polgárnak Szegeden. Mérnöki gyakorlatot Szegeden folytatott. A Szeged Csongrádi Takarék- pénztárnak választmányi tagja volt. A Budapesti Híradó tudósítója. A Szegedi kaszinó tagja, igazgatója, a Szegedi Hírlap szerkesztője. Ugyancsak tudósítója volt a Nemzeti Új ságnak is. 1883-ban nyugalmazott állami főmérnökként él Szegeden. A Ferenc József Rend lovagja. A Belvárosi Kaszinó 1879. nov. 28-án őt bízza meg az 50. éves fennállás jubileumának előkészítésével. író, szakíró. 1861-ig Müller, ekkor nevét Molnárra változtatta. Feleségül vette Rényi Annát (Reiter), mely házasságból Jenő, Mária és Pál gyermekei származtak. 110, 111, 131, 131, 139, 143, 159, 160, 183, 191, 206. Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. júl. 19.—Szeged, 1934. febr. 8.) atyja Márton szűcsmester volt, anyja Juhász Anna. Iskoláit Kiskunfélegyházán végezte, majd a pesti egyetemen tanult tovább és tanári alapvizsgát tett. Majd lejött Szegedre, a Szegedi Napló munkatársa lett és 1904-ben segédkönyvtárnoknak a szegedi Somogyi-könyvtárban helyezkedett el. E munkahelyen 1917-ben igazgató lett, egyben múzeumigazgató is. Könyvajándékot juttatott a Somogyi-könyvtár részére. 1911-ben tagja volt a „Szegedi” szabadkőműves páholynak, egyben főmesterhelyettes. 1918. nov. 12-én a Szegedi Nemzeti Tanács alelnöke. 1932-ben a Szegedi Ferenc József Tudományegyetem díszdoktorává avatta. Szegedi Dugonics Társaságnak alelnöke volt. 1934-ben Boldogasszony sgt. 13. sz. alatt lakott. Országos hírű író. Házasságot kötött Walleshausen Ilonával, amely házasságból Anna leánya származott. 248/16, 248/18, 258/296. Móricz Pál János (Hajdúnánás, 1870. okt. 2 Móricz Pál János (Hajdúnánás, 1870. okt. 2.—Budapest, 1936. márc. 30.) nemesi családból származott. Szülei: Pál és Daróczi Zsuzsanna. Iskoláit talán Hajdúnánáson járta. Hírlapíróként és szerkesztőként tűnik fel Szegeden 1892/93-ban, majd bevonul katonának. 1897—1900-ig publicista Aradon, majd Szegeden, 1903-ban Debrecenben. 1907-ben Budapesten újságíró, szerkesztő, író. Több önálló munkája jelent meg, a szegedi Dugonics Társaságnak tagja volt. Munkái sok értékes szegedi vonatkozással is szolgálnak. 261/372. Morvái Vilmos László (Szegvár, 1893.— Pécs, ?) atyja Muszil Vilmos iskolaigazgató, anyja Vízi Erzsébet volt. Iskoláit Szegeden a Piaristáknál végezte és az érettségi letétele után a József nádor Műegyetemre ment, ahol 1918-ban szerzett mérnöki oklevelet. Nyomban elhelyezkedett a komáromi kultúrmérnöki hivatalba. Innen átkerült a Békésgyulai folyammérnökséghez, majd pedig Szegedre (1920). Elvégezte a kultúrmérnöki szaktanfolyamot és a magyaróvári Gazdasági Akadémián tett vizsgát. Szegedi évei alatt a Ferenc József Tudományegyetemen jogot hallgat és 1934-ben politikai doktorátust szerez. 1926- ban a Felső-torontáli Ármentesítő Társulat mérnöke. 1932-ben kormányzói elismerésben részesül az árvízvédelemmel kapcsolatban. 1942-ben főmérnök Szegeden és Oroszlán u. 4. sz. alatti lakos. Nős, elvált. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. Később Pécsre került. Névváltoztatás 1910 körül. 279. Mozgay Károly (Pirit, 1823.—?) nemesi származású. Iskolái elvégzése után kerülhetett Szegedre, valószínűleg házasságkötése révén. 1860 körül olvassuk hirdetését, hogy férfiszabó üzletét az Iskola utcai saját házában helyezte el, ahol kelmék, posztók kiszolgálása folyt, 194
