Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
M
MIHÁLYFFY MIKSZÁTH Mihályffy János. A család csíkszentgyörgyi nemesi ágából. 1744-ben a nemességét Zemplén megyében ismerték el, amikor fia már ott élt. Mihályffy József felmenője lehetett. A nemesség igazolása Homonnán, a közgyűlésen mint „igaz főfő” (valószínűleg lófő) nemes ismertetett el. Házasságából Pál fia származott. 248/32. Mihályffy József (Szeged, 1806.—Szeged, 1866. nov. 24.) atyja Ferenc városi polgár volt, anyja Cseh Terézia. A családnak „csíkszentgyörgyi” nemesi előnevet viselő ágából származott. Iskoláit feltehetően Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végezhetett, majd a budapesti egyetem jogi karára beiratkozva szerzett abszolutóriumot. 1828. jún. 22-én ügyvédi oklevelet nyert. Diplomáját 1829. júl. 22-én, Szegeden hirdetteti ki. 1837-ben a Szeged Belvárosi Kaszinó tagja. Ugyanezen esztendőben „Terv” című színművét előadják Szegeden. 1841-ben a darab kiadásra is kerül. 1842 ben polgárjogot nyert Szegeden. 1845-ben mint gyakorló ügyvédet találjuk a városban, ekkor az önkéntes adózást is vállalja. 1848-ban a táborba vonulás alól fölmentik. Ekkor Szeged város főügyésze. A Belvárosi Kaszinó könyvtárosa. Valószínűleg 1840 körül köt házasságot, feltehetően Szegeden, Oracsek Teréziával, mely házasságból László József, Julianna és Mária gyermekei származtak. 31, 90, 248/32, 248/32. Mihályffy László (Szeged, 1882. ?—Szeged, 1947. jún. 29.) csíkszentgyörgyi nemes, atyja László szabómester volt, majd dohánytőzsdés lett. Anyja Fajka Rózái. Iskoláit Szegeden végezhette, gimnáziumot a piaristáknál 1891— 1899-ig. Azután a műegyetemre ment Budapestre, ahol 1904-ben mérnöki diplomát szerzett. Arcát feltűnő kiugró nagy orra jellemezte, miért „nagyorrú”, illetve „ormányos” jelzővel illették. 1926-ban Szeged város főmérnökévé választották. 1931-ben műszaki főtanácsos lett és egyben Szeged szabad kir. város mérnöki hivatalának vezetője. Szeged kir. törvényszéki szakértő. 1942-ben már nyugállományban találjuk Szegeden Dugonics u. 18. sz. alatt. Házasságot kötött Fáy Lenkével és ebből a házasságból származott Lenke és László gyermeke. 54 évesen halt meg. 279. Mihályffy Pál atyja János a családnak „csíkszentgyörgyi” nemesi előnevet viselő ágából. Mindössze annyi ismeretes, hogy 1744-ben nemességét Zemplén megye elismerte. 248/32. Mijó Rozália (Szeged, 1839. márc. 24.— Szeged, 1908. febr. 13.) atyja Mihály, anyja Fehér Terézia volt. Cigányszármazású nő, aki Szegeden házasságot kötött Dankó István zenésszel, mely házasságból István, Irén Etel és Róza gyermekek születtek. Ő maga meszelőkészítő piaci árus volt és Felsővároson házassága után is, az ún. cigánysoron a Hangász utcában lakott. (Ma Bihari utca.) 1879-ben elözvegyült, majd Szegeden a szegények házában halt meg 70 évesen. 174. Mike Elek (Altorja, 1884. júl. 15.—Szeged, 1963. okt. 21.) atyja Gyula, anyja Róbert Klára. Iskoláit Kézdivásárhelyen járta, majd a kolozsvári tudományegyetemre iratkozott be és annak filozófiai fakultását végezve tanári oklevelet szerzett. Először 1911-ben a fehértemplomi állami gimnázium tanáraként találjuk állásban. Itt marad 1914-ig. Feltehetően optált 1918 után Magyarország javára és ekkor 1921-ben a szegedi állami Árpádházi Szent Erzsébet Leánygimnáziumnál helyezkedett el tanárként. Szegeden Tisza Lajos krt. 12. sz. alatt lakott és a Szeged Belvárosi Kaszinónak tagja lett. 1941-től 1944-ig a kolozsvári tudományegyetem gyakorló gimnáziumának volt igazgatója, tanügyi főtanácsos. Szegeden 1921. dec. 11-én kötött házasságot Koncz Margit Irma Ilonával, amely házasságból Ágnes és Éva gyermekei származtak. 279. Mikó Imre (Zabola, 1805. szept. 4.—Kolozsvár, 1876. szept. 16.) atyja György székes birtokos, anyja Mikes Borbála grófnő. Szülei korán elhaltak, nagyszüleinél, Mikes Zsigmond és Ugrón Julianna háromszéki főkirálybíró családjánál született és nevelkedett. Később „Erdély Széchenyije”-ként emlegették. Hamarosan a nagyszülők felsőújvári kastélyába került. 1813-tól 1824-ig a nagyenyedi Bethlen Főiskola tanulója volt. Jogot végzett. Gyakorlatra a Marosvásárhelyi Kir. Táblára került. 1825-ben letette egyetemi szigorlatait és abszolutóriumot szerzett. 1826-ban főkormányszéki tb. jegyző. 1831-ben ugyanott tb. fogalmazó. 1834-ben tb. titkár. 1835-ben udvari titkár. 1837-ben udvari tanácsos. 1847- ben Erdély kincstárnok ugyanezen a helyen. 1848-ban megbízzák a kormányzói teendők ellátásával és az udvari kancellária elnöke. De nem fogadja el e megbízást, 1848 októberében kir. biztos az agyagfalvi gyűlésen, amely elnökévé választotta. 1848 decembertől 1849 októberig Olmützben a király előtt felelősségre vonják és üldözni kezdik. Erre visszavonul a nyilvános élettől. 1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia tb. tagja. 1861-ben erdélyi főkormányszéki elnök, de erről az állásáról lemond. 1867-ben közlekedésügyi miniszter, bőkezű mecénás, kir. főpohárnok mester, számos magas egyéb kitüntetés tulajdonosa, valóságos belső titkos tanácsos. Az Erdélyi Múzeum alapítója. Az általa létesített Erdélyi Múzeum Egyesület a hozzá csatlakozó könyvtárral és levéltárral volt megalapozója az 1872-ben alapított Kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemnek. Mint a kiegyezés utáni első magyar kormány közmunka és közlekedésügyi minisztere munkáját elsősorban az út- és vasútépítés megfelelő tervezésére irányította. Szegedi vonatkozásban jelentős, hogy a Dóm-téri Nemzeti Emlékcsarnokban van elhelyezve a Lőte Éva által 1930-ban alkotott Mikó Imre-féle dombormű. 206. Mikszáth Albert (Budapest, 1889. ápr. 3.—Budapest, 190