Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
M
MAYER MÉSZÁROS Ilona, Margit, István, Ferenc és Ottmar gyermekei születtek. í 89. Mayer Miksa (Lugos, 1842. május 6.— Budapest, 1886. márc. 19.) középiskolái első három osztályát Lúgoson végezte, majd Ver- secre ment, ahol tanítóképzős hallgató volt. 1859-ben tanító. Bécsben műegyetemet hallgatott, de mérnöki diplomát nem szerzett. Ezt követően Resicán magánoktató. 1862-ben a magyar nyelv tanulása végett Szegedre jön. 1862—1867-ig házitanító Szegeden. A „Szegedi Híradó” tevékeny munkatársa. 1867-ben Pesten publicista, szerkesztő. 1864. júl. 15-től miniszteri segédfogalmazó, majd fogalmazó, titkár a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban. Termékeny író. 1868. szept. 3-án hírlapilag nyilvánosan elbúcsúzik Szegedtől, de utólag még itt számos közleménye lát napvilágot. 139. Maygraber Ágoston (Temesvár, 1825.—Budapest, 1904. okt. 10.) iskoláit valószínűleg Temesvárott járta. Lénau Miklósnak sógora volt. Vagyontalan nemesi családból származott. 1844-ben hadfi az 51-es gyalogezredben. 1846-ban alhadnagy az 52-es gy. ezred 3. századában. 1847-ben ugyanezen gy. ezred kapitánya. 1848-ban a szegedi 103-as Honvéd Zászlóalj parancsnoka, nov. 1-én főhadnagy. 1849. május 14-én honvédőrnagy és ugyanezen év július 18-án zászlóaljparancsnok a 118-as zászlóaljban. Világos után hadbírósági eljárás alá kerül, elítélik 10 évi várfogságra. 1852-ben amnesztiával szabadul és rendőri felügyelet alá kerül. Szegeden telepszik le és gazdálkodik. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1861. okt. 11-én Szeged város képviselője, a színházi választmány tagja, a Szegedi Híradó külső munkatársa. Közéleti szereplő, író, 1902-ben nyug. honvédezredes, budapesti építési vállalkozó és lakos. Valószínűleg 1852-ben vette feleségül Bauernfeind Jozefát. Atyja a császári darabont testőrség kapitánya volt. 67, 74, 88, 92, 95, 100, 102, 110. Maygraber Lajos. Atyja császári darabont testőrségi kapitány volt. Ágostonnak öcsce 1848-ban honvédkapitány és 1858. okt. 30-án a Szegedi-Belvárosi Kaszinóban ünneplésben részesítették. 92. Menner János (Pest, 1852. júl. 12.—Szeged, 1923. ápr. 12.) atyja Károly zenetanár volt Pesten és Egerben, anyja Ritter Anna. Iskoláit talán Egerben és Pesten végezte. Zenét Zoss- kovszky Endrétől Egerben tanult. Szegeden neve 1874-ben tűnik fel. Ekkor zenetanár és a Palánkban lakik 939. sz. alatt. A szegedi Zenede tanára, zongora szakos. 1881-ben a Szegedi Városi Zeneiskola tanára, a Szegedi Polgári Dalárda karnagya, zeneszerző. 1881-ben írása jelenik meg „Vadvirágok” címen. 1886-ban pedig „Luftschif” címen jelenik meg szerzeménye és 1887-ben „Magyar induló”-ja a szegedi Tisza-híd avatására írva. 1903—1904-ig a Szegedi Zeneiskola ideiglenes igazgatója volt. 1911—1914-ig a Szegedi Városi Zeneiskola tanára. Maros u. 46. sz. alatti lakos. Ő tette át Dankó Pista 30 szerzeményét zongorára. Szegeden, 1874. nov. 28-án kötött házasságot Neuer Annával. E házasságból Ibolya Olga, Tibor, Elemér, Margit Jozefa Erzsébet, Aladár János Károly, és Artur Béla Sándor gyermekek származtak. 154. Menyhárt Gáspár (Ekel, 1868. jan. 6.—Budapest, 1940. júl. 30.) iskoláit Gyulafehérváron végezte, majd érettségi után a kolozsvári tudományegyetem jogi karára íraktozott be, ahol 1891-ben jogi és 1892-ben politikai doktorátust szerzett. 1895-ben ügyvédi diplomát szerez és gyakorló ügyvédként Kolozsvárott működik. Á kolozsvári egyetem 1898-ben magántanárrá habilitálja. Trianon után Budapestre jön és 1919—1921. években Budapesten tartózkodik. 1921. szept.-től kezdődően a volt kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemnek Szegedre történt áthelyezése után az első szegedi rektora az egyetemnek. Szegedi Dugonics Társaság tagja. Az egyetemnek már Kolozsváron, 1911- ben jogtudományi alapvizsga bizottsági beltagja. A Kolozsvári Ügyvédi Kamarának választmányi tagja. Az Erdélyi Múzeum Egyesület ügyésze. 1921—1928-ig az egyetem jogi karán az osztrák polgári törvénykönyvet adja elő. 1928—1939-ig a magyar magánjog tanszékvezető tanára. 1934—1938-as években Szegeden megjelent „Jog” szakfolyóirat védnöke. 1939. febr. 1-én vonul nyugalomba. A Magyar Tudományos Akadémiának tagja volt. Szakíró. 1938-ban elköltözött Szegedről és 1939-től kezdődően Budapesten lakott. Valószínűleg nőtlen volt. 233, 272, 279. Mészáros Alajos 1. helyesen Mészáros Lajos. 90. Mészáros György Rudolf (Szeged, 1828. ápr. 17.—1880. ?) atyja Mihály komisszárius, városi biztos volt, anyja Reisch Anna. Iskoláit Szegeden végezte, majd Temesváron folytatta. Lehet, hogy egyetemet is végzett. 1848-ban Csanád egyházmegyei papnövendék, de katonának megy és a 33. zászlóalj őrmestere, majd hadnagya lesz. 1849-ben talán a 3. zászlóalj századosa volt. Világos után kényszerbesorolás alá esett. 1852-ben Szeged szabad kir. város fogalmazó-írnoka, majd 1856-ban jegyzője. 1859-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1867. máj. 2-án városi főjegyzővé választják és az is marad 1875-ig. Később talán polgármesterhelyettes is volt. Árvaszéki elnök, a Szabadelvű Kör választmányi tagja. Sürgette a szegedi árvaház megalapítását. Szegeden 1856. jún. 1-én kötött házasságot Kőrösy Juliannával, amely házasságból Julianna és Andor 188
