Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
L
LICHTENBERG LIGETI fogságba esett, 1920-ban tért haza. 1921-ben a Bánsági Kormánytanács külügyi és igazgatási előadója lett Lajta-Bánságban. Résztvett a két nyugat-magyarországi fölkelésben. 1919- ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Tagja volt a Prónay-különítménynek és résztvett a burgerlandi harcokban. Mint a fővezérséghez beosztott tartalékos hadnagy, résztvett a függetlenséget elhatározó értekezleten. Szerkeszti a felsőőri „Lajta-bánság” című lapot mint külügyi előadó. Amikor a Lajta-Bánság ügye elveszett, fogadalmat tett, hogy szakállát addig nem borotválja, amíg az vissza nem áll. Ennek folytán hosszú éveken át sűrű, hosszú szakállt viselt. Később azonban azt mégis levágatta. Síik szemű, zavaros gondolkozású emberként ismerték. 65 évesen halt meg nőtlenül és a szegedi Dugonics temetőbe temették el. 220, 279. Lichtenberg Ábrahám (Szeged, 1804. dec. 13.—Szeged, 1869. márc. 5.) atyja Izsák ügynök, anyja Krónstein Preize. Iskoláit Szegeden végezte. A kereskedelmi szakmát választotta foglalkozásul és talán már atyja mellett megismerkedett e szakma törvényeivel. 1840— 1842-ig a zsidó hitközség szószólója. 1842— 1848-ig annak esküdtje. 1848 és 1849-ben a szegedi Zsidó Hitközség bírája. Kossuth Lajos, ill. a szabadságharc hadseregének szállítója. 1850—1852-ig zsidó hitközségi elnök „zsidóbíró”. 1857—1859-ig zsidó hitközségi elöljáró. 1856-ban gazdálkodó, a Szeged Csongrádi Takarékpénztár választmányi igazgatóságának tagja. 1849-ben „táborellátó vállalkozó”, mely muknkájának pontos és lelkiismeretes elvégzése miatt dicséretben részesült. 1859. január 1-től a Szegedi Szabad Kereskedelmi Egyesülés tagja. 1860-ban a Szeged Belvárosi Kaszinó tagja. A szegedi várban őrzött olasz foglyokat naponta kenyérrel látja el. Kétszer nősült. Első felesége Hetsch Cecília volt, majd később Lőwinger Rozáliával lépett házasságra. Házasságából Mária és Mór gyermekei születtek. Egy időben gyapjúkereskedő volt, majd fűszerkereskedőként működött. 90. Lichtenberg Mór (1830. ?—Szeged, 1908. dec. 29.) atyja Ábrahám kereskedő volt, anyja Hetsch Cecília. Iskoláit Szegeden, középiskolát a kegyesrendiek gimnázumában végezte 1840— 1848-ig. 1849-ben a Palánk Felsővárosi I. lovas nemzetőr század őrmestere. 1859 után háztulajdonos a Palánkban. A Zsidó hitközség választott bizalmi férfia. A 21-es választmánynak tagja. Hitközségi képviselő, majd a 9 tagú választmány tagja. Építészeti elöljáró és községi képviselőtestületi tag. 1864-ben a Szeged- Belvárosi Kaszinónak és a Színügyi Bizottságnak tagja. 1863—1864-ig ínségesek segítője. 1867-ben az Izraelita Kongresszuson Szeged képviselője és a Szeged-Belvárosi Kaszinónak választmányi tagja. A Szegedi Zsidó Árvaház javára feleségével 1000 forintos alapítványt tesz. Gazdálkodó. A Szeged Csongrádi Takarékpénztár választmányi és igazgatósági tagja. 1872-ben a Szabadelvű Kör tagja. A nagyárvízben való segítéséért kormányelismerésben és köszönetben részesült. 1883-ban városi törvényhatósági bizottsági tag és Szeged város rekonstrukciója körüli munkájáért királyi elismerésben részesült. 1879—1893-ig a szegedi Lloyd Társulat elnöke. A Téglagyári Rt. elnöke. Szeged Belvárosban háztulajdonos háza az árvíz után is áll. 1897—1898-ig színházi páholybérlő. Gyáros. 1908-ban Szegeden Kálvária u. 8. sz. alatt lakik mint magánzó. A Szegedi Gazdasági Egyesület alapító örökös díszelnöke. A szegedi Dugonics Társaság alapító tagja. Elázasságot kötött Lewinszky Mária Rozáliával. Nem ismeretes, hogy voltak-e leszármazói. 21, 21, 91, 118, 139, 145, 184, 191. Ligeti Dániel (Szeged, 1813.—Szeged, 1873. ápr. 29.) atyja Mihály, anyja utóneve Katalin volt. 1848-ig Misics a családi neve és ekkor kért névváltoztatást. Szerb nemzetiségű. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végzett, majd egyetemre ment Pestre, ahol az állam- és jogtudományi karon jogot végzett. Az egyetem elvégzése után joggyakorlatra ment és 1843-ban ügyvédi vizsgát tett Budapesten. Utána Szegeden kezdte meg ügyvédi működését. 1845-ben önként vállalta az adózást. 1848-ban városi képviselő. A Palánki 4. nemzetőr század századosa majd városi tanácsnok lesz. Később főkapitány. 1849-ben sajtóbírósági bűnvizsgáló. 1852-ben felesége meghal. 1864-től a Szeged-Belvárosi Kaszinó választmányi tagja, Szeged belvárosi háztulajdonos. 1867. máj. 2-án főbíróvá választják. Rögtönítélő bírósági elnök, a Polgári Társalkodó Kör elnöke. 1873-ban ismét Szeged város főbírája, utolsó ezen a poszton. 1847. május 22-én Szegeden nőül vette Götz János özvegyét Pillér Annát, akitől Géza Vilmos, Béla Zsigmond, Irén Adelheit gyermekei származtak. 41, 65, 110, 136, 137, 137, 138, 145, 146. Ligeti Gyula (Sátoraljaújhely, 1870.—Szeged 1933. jún. 4.) atyja Gyula sótárnok, ki Leszics nevét 1865-ben Ligetire változtatta, anyja Stepan Ida. Iskoláit Sárospatakon végezte. A közigazgatásban helyezkedett el és sóhivatali tisztviselő lett. Több állomáshely után Tiszaújlakon, majd Szegeden lett sóhivatali tiszt. Szegeden Tisza Lajos krt. 11. sz. alatt lakott és a szegedi magyar kir. Sóház főnöke volt, mint sóhivatali tárnok. 1932-ben megy nyugállományba. Több kitüntetés tulajdonosa volt. Szonnek Olgát vette feleségül, akitől Olga, Kornélia, Ida és Mária gyermekei származtak. 279. 176
