Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)

L

LECHNER LEITNER kötött először Farkas Rozáliával, majd Lo­vászi Amáliával. Az első házasságából szár­mazott György és Béla fia. 66, 88. Lechner Alajos 1. helyesen: Lechner Lajos. 159—161. Lcchner Lajos (Buda, 1833. febr. 8.—Budapest, 1 897. nov. 18.) atyja József mérnök, anyja Kugler Amá­lia. Középiskoláit a Budai Egyetemi Gimnáziumban, majd pedig a pesti kegyesrendi gimnáziumban végezte. Utána mérnöki tanfolyamra ment. 1849 tavaszán honvéd az 52-es zászlóaljban Görgey hadtesténél egészen Vilá­gosig. Világos után banktisztviselő, majd 1854-ben mű­egyetemi hallgató lesz a József Műegyetemen s egyetemi tanulmányait befejezve a Budai Építészeti Igazgatóság­hoz kerül. 1865-ben a Tiszaszabályozási Társulatnál ta­láljuk és 1870-ben európai tanulmányútra megy. Ez idő­ben tervpályázatot nyer. 1879. dec. 28-án benyújtja Sze­ged rekonstrukciós tervét. 1883-ban a Királyi Biztosság műszaki osztályfőnöke. Miniszteri osztálytanácsos. Sze­ged város díszpolgára. A miniszteri kirendeltség vezetője Szegeden. A Budapesti Középítkezési Igazgatóság igaz­gatója. 1886-ban és 1887-ben Szegedre látogat. Itt van 1886. okt. 2-án a színház újbóli megnyitásán. Tervezője a szegedi közvíz-vezetéknek. Megjelenik a Tisza Szálló átadásán. Szegeden 1880-ban teret neveznek el róla. A Lechner téren emlékkő őrzi nevét. A Somogyi Könyv­tárnak könyveket adományoz. Arról nincsen tudomá­sunk, hogy házasságot kötött-e és voltak-e gyermekei. De valószínű, hogy Paula az ő leánya volt, aki később Debre Miklósné lett. 159, 160, 161. Léderer Lipót. 1851 nyarán német színtársulat igaz­gatója Szegeden. Előadásai a városháza színháztermé­ben folynak le. Társulatában szereplő Theresa Lederer színházi festőnő, talán a leánya. Valószínűleg 1858-ig szerepelt Szegeden. 76. Leffter Bazil (Balázs) (Szeged, 1817.—Sze­ged, 1879 előtt)A család nevét hol egy, hol két „f”-fel írta. Szülei Mihály kereskedő és neje Arszenovits Perszida. Iskoláit Szegeden, a középiskolát a kegyesrendiek gimnáziumában végezte 1828-tól 1836-ig, majd a pesti egye­tem jogi karára iratkozott be és ott abszolutó­riumot szerezve, joggyakorlatra ment. Ügy­védi vizsgát tett Budapesten 1840. nov. 20-án. Szegeden telepedett meg és 1845-ben vállalja az önkéntes adózást. 1849-ben eladásra hirdeti új lakásberendezését. 1852-ben álladalmi ügyész és ugyanezen év dec. 22-én igazolást kér a ta­nácsnál a forradalom alatti magatartásáról. Belvárosban háza állt, amely az árvizet is át­vészelte. Ez a Szerb templom mellett épült. A város bevett polgára volt. A Szeged-Belvá­rosi Kaszinó tagja. Családi állapotáról nincse­nek adataink. 41, 88. Leffter Mihály (Szeged, 1809. szept. 12.— 1872 után) atyja Mihály vágóportéka kereske­dő, anyja Arszenovits Perszida. Iskoláit fel­tehetően Szegeden, középiskolát valószínűleg a piarista gimnáziumban végzett, majd a po­zsonyi jogakadémián hallgat jogot és a pesti egyetemen szerez abszolutóriumot. 1832. jú­nius 25-én ügyvédi vizsgát tesz és diplomáját Szegeden hirdetteti ki. 1848-ban a Nemzetiségi Összeírási Bizottság tagja, városi tanácsnok, majd elmenekül Szegedről. Képviselője volt a Szeged Csongrádi Takarékpénztárnak és neve a ma is álló intézet (OTP) Takaréktár utcai kapualjában az emléktáblán szerepel. 1849-ben hadbíró és császári tanácsnok. A városnak a német csapatok által történt megszállása után tér vissza Szegedre. A kaszinó újjáalakítása után, 1859-ben annak tagja lesz és elnöke. 1850 körül Csongrád-csanádi járásbírósági bíró. 1851-ben rögtönítélő bírósági ülnök. 1867-ben társadalmilag szerepel, majd városi képviselő a Palánkban. 1850-ben ő adja el Ma­gyar Antal atyjának csornai 153 lánc földjét. Anyja révén rokonságóan áll a Dósits család­dal. Szegeden kötött házasságot Csavrgov Ani- nával, gyermektelen marad. Nővére leányát fogadta gyermekévé. 20, 26, 28, 31, 69, 73, 86, 87, 88, 110, 268. Leffter Tamás (Szeged, 1818.—?) atyja Mi­hály kereskedő, anyja Arszenovits Perszida. Iskoláit feltehetően Szegeden végezte, majd a budapesti egyetem joghallgatója lett és 1840- ben tett ügyvédi vizsgát Pesten. Diplomáját Szegeden hirdetteti ki és 1840-től Szegeden gyakorló ügyvéd. 1843-ban beveszik a város polgárai közé. 1853-ban engedélyt kér ügyvédi gyakorlatának folytatására. 4L Leinzinger Gyula (Chrudin, 1869.—Szeged, 1938. jún. 2.) atyja Ede, anyja Fuksz Róza. Nem ismeretes, hogy iskoláit hol végezte és hol szerzett gyógyszerészi képesítést. Mind­össze annyit tudunk, hogy 1896-ban már Sze­geden született László fia. Széchenyi-tér 7. sz. alatt lakott. Megvásárolta Hibay György doktortól annak gyógyszertárát és azt „A Szentháromsághoz” címen üzemeltette. A gyógyszertár reáljogú. 1929-ben a Gyógysze­rész Testület elnöke volt. Törvényhatósági bi­zottsági tag. 1914-ben épült fel a Takaréktár u. és Elorváth Mihály utca sarkán álló, ún. „vasalóház” és annak elkészülte után gyógy­szertárát ide tette át Takaréktár u. 8. sz. alá. Talán Székesfehérváron 1895. körül kötött házasságot Schmidt Rózával, mely házasság­ból László, Mária Ilona és Pál gyermekei szár­maztak. A Szeged Belvárosi Kaszinónak tagja volt. 278. Leitner Vilmos (Budapest, 1872. aug. 29.— Szeged, 1940. ápr. 3.) atyja Miksa kisiparos volt, anyja Fige Hermina. Iskoláit Budapesten végezte és ezt követően a budapesti tudomány-, egyetem orvosi karára kérte fölvételét. Egye­temi évei után, 1895-ben az orvostudományok doktorává avatták. Vizsgáit jeles eredménnyel tette le. 1895—1901-ig a Budapesti Szemészeti 173

Next

/
Thumbnails
Contents