Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
K
KISS KISS Szabó Ágnes esküvőn násznagyként, de aligha azonos ez az előbbivel. 1878 .május 30-án Szegeden rendezett 30 éves találkozóján a 3. honvédzászlóaljnak jelen van és az ekkor Lauscher és Társa fényképész cég által készített tablón szerepel neve és fényképe, melyet a szegedi Móra Ferenc Múzeum őriz. A zászlóaljnak 40. éves találkozóján Nagyváradon ugyancsak jelen van 1888-ban, amikoris felkéri Hegyesi Mártont a zászlóalj történetének megírására. Hogy az 50. éves találkozón Aradon is jelen volt-e, nem ismeretes. Czímer Károly által említett Kiss Istvánnal alaposan feltehetően azonos és így Czímernél az utónév bizonyára elírás. 157. Kiss István (?—-?) kolozsvári. Kiskunhalasi földbirtokos. 1868-ban résztvesz mint érdekelt, a Duna—Tisza Ferencz-csatornai leágazásának előkészítő gyűlésén Szegeden. Egyéb adatok ismeretlenek. 143. Kiss István (?—?) szentesi tiszttartó. Mindössze Czímer említése révén tudunk róla. Valószínű azonban, hogy utóneve téves és Ferenc a helyes név. L. Kiss Ferenc alatt. 157. Kiss János (Szeged-Alsóváros, 1827.—?) atyja István, anyja Vőneki Katalin. Szeged város hivatalnoka. Palánk, 807. sz. alatti lakos. Feltehetően azonos az 1857-ben említett „Officialis Cameralis Civilis kontra ágens” jelzésűvel. 1879-ben háza Szegeden, a belvárosban, amely az árvíz után is állt. Gamper Alajos polgármester és Wagner Károly ügyvéd tanúi voltak a házasságkötésénél. Szegeden kötött házasságot Fann Magdolna Karolinával és e házasságból származott Júlia, Gábor Gyula János, István János József és Irén Erzsébet Katalin gyermekei. 90. Kiss József (Buda, 1764. febr. 2.—Szeged, 1850. aug. 29.) Iskoláit Budán végezhette, ahol részben még gyermekei is tanultak. Majd bizonyára filozófiát és jogot hallgatott és nem kizárt, hogy ügyvédi cenzust is kiállotta. Úgy látszik, hogy 1793-ban, amikor Károly fia született, Budán a Császár-fürdő tulajdonosa volt. Később a mindszenti uradalom főfelügyelője lett, amely ekkor a Genovai Köztársaság tulajdonát képezte. E felügyelőség Algyőn működött. Az 1800-as évek elején már Szeged város szolgálatában állott, mert 1807-ben már szenátorként emlegetik. 1813-tól 1825-ig Szeged város polgármestere. Nem sokkal később Csongrád és több más megye táblabírája. Az árvízveszély után helyreállította a tiszai töltéseket. 1826-tól 1844-ig városbíró. 1849- ben tagja a Szegedi Polgári és Katonai Vegyesbíróságnak. Úgy látszik, nagy tekintélynek és népszerűségnek örvendett, mert a múlt század első felében számos tekintélyes szegedi családban szerepelt násznagyként, illetve keresztszülőként. Az új Rókusi templom harangján szerepel a neve. Tagja volt a Szeged- Belvárosi Kaszinónak. Minden valószínűség szerint Szegeden kötött házasságot Klempay Terézzel, amely házasságból Leopoldina Krisztina Johanna, Teréz, Károly, Mátyás és József gyermekei származtak. Özvegyen halt meg 86 éves korában. 12, 23, 73, 80, 81, 81, 114, 252/112, 261/366, 291. Kiss Károly (Buda, 1793. aug. 12.—Pest, 1866. febr. 17.) Budán, a Császár-fürdőben született. Atyja Kiss József szegedi főbíró, anyja Klempay Terézia. Gyermekkorát Algyőn töltötte, iskoláit pedig Budán, illetve Szegeden végezte. 1808-ban kadétként belépett a Császári kir. 37-es Gyalogezredbe, mely báró Weidenfeld, majd később Máriássyról volt nevezett. Igyekszik katonai tudását szélesíteni. Hamarosan Galíciába kerül és ott állomásozik. Majd a lengyel végszélekre kerül. Szolgál Drezdában, Kulmban. Lipcsében résztvesz a csatában. Zászlótartónak léptetik elő. 1814- ben újonnan alakított zászlóaljban Magyar- országra kerül, majd Olaszországba. 1815-ben a franciák ellen harcol és ugyanezen év július 15-én Dijonban hadnaggyá léptetik elő. 1824- ben Budán találjuk a gránátos osztálynál és 1829-ben főhadnagy Gyulán, majd Szegeden a hadfogadóknál. Később Nagyváradon a Katonai Nevelőintézet igazgatója. Irodalmilag is tevékeny és 1831. febr. 17-én a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választja, 1840-ben pedig rendes tagja lesz. 1833-ban kapitányi rangot ér el. 1837-ben nyugállományba kerül. Pesten telepszik le. Állítólag a „honvéd” név tőle származik. 1847—48-ban a Honvédelmi Minisztérium, majd a Belügyminisztérium osztályfőnöke. 1848-ban ezredes. 1849. nov. 5-én Aradon haditörvényszék elé állítják és 10 évi várfogságra ítélik. 1950. jún. 9-én kegyelemmel szabadul. Visszavonul a polgári életbe és Pesten, Szép utcai házában él szerény viszonyok között, miután rangját és nyugdíját elvesztette. Nőtlen maradt. 23, 25, 81, 109, 114, 114, 114. Kiss Károly (Szeged, 1822. ?—Szeged, 1845?) Iskoláit Szegeden végezte, majd a budapesti egyetemre iratkozott be, ahol jogot hallgatott és 1845-ben jurátus volt. 1845. szept. 22-én beszédet mondott Klauzál Gábor üdvözlésére, amikor az a megyei közgyűlésről hazaérkezett. E beszéde miatt a kir. ügyész vádat kívánt emelni ellene, de a közgyűlés mellőzte a vádemelést. Wőber György főbíró és Bene Lajos Csongrád megye tiszti ügyésze is javasolta, hogy eljárás indíttassák ellene lázítás miatt, és a nagy tanács tegyen előterjesztést a helytartó tanácshoz ez ügyben. Faggyas Pál, Vadász Manó és Parlagi Endre azonban ellenjavaslatot tett és ennek alapján Balandfeld Ferdinánd gyógyszerész szószóló elveti az in148
