Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
K
KARÁCSON KÁRÁSZ kér. Podmaniczky u. 75. sz. alatt, majd 1908- tól VIII. kér. Gyöngytyúk u. 14. sz. alatt tart fenn irodát. 1911-ben pedig pestvidéki ügyvédi kamara ügyvédje lesz Rákospalotán. Szépirodalmi és szakirodalmi munkásságot fejtett ki és 1911-től kizárólag ez utóbbiban publikál. 1894-ig több munkája jelenik meg. Számos szakcikke és sok önálló jogi munkája jelenik meg nyomtatásban. Végrehajtási kézikönyve a gyakorlatnak nagy segítségére volt. Szerkesztette a „Telekkönyv” c. folyóiratot. Szegeden, Dugonics tér 9. sz. alatt lakott és tagja volt az itteni Dugonics Társaság-nak és a Szeged-Belvárosi Kaszinónak, amelynek új palotája felavatásán, 1891-ben, majd 70. éves fennállása alkalmával ünnepi szónoklatot mond. Felesége Scholtész Zelma, akitől Szegeden 1896-ban született Gyula fia. Ekkor 53 éves. írói álneve Apafy, Bíró Géza, Jusztusz. 188, 190. Karácson Emília (Nagybecskerek, 1816. jún. 29.—Kiszombor, 1891. január 3.) Czímernél Karátsonyi néven szerepel. Karátson néven nemesi származású és Ivándai előnevet viselt. István kir. tanácsos és Rákóczi Parchetich Cecília leánya. Iskoláit feltehetően szülőhelyén járta és bizonyára kitűnő nevelésben részesült. 1832. nov. 22-én kötött házasságot zombori Oexel (később Rónay) János akkor Torontál megyei főszolgabíróval, mely házasságból Mária Ilona, Amália, István, Magdolna, János, Amália, Cecília, Sarolta, Vilmos, Emília, Ernő, Jenő, Lajos és Borbála gyermekei származtak. Férje nevét Czimer tévesen Mihályként említi. Résztvett Szeged társadalmi életében, kitűnő szervező tevékenységet fejtett ki. 1849-ben szerzője és tagja lett a sebesült honvédek Betegápoló Nőegylet c. egyesületének. Kiszom- borban a Rónay család nagy díszes kriptájában temették el. Gyermekeinek felvilágosult nevelője volt. 67. Karácsonyi György városi mérnök (hol?) és a Szeged- Belvárosi Kaszinó tagja 1859-ben. 90. Karakas Albert. Középiskola látogatása után egyetemet végzett. Doktori oklevelet szerez, majd ügyvédi, bírói vizsgát tett. Igazságügyi pólyára lép és 1898-ban a nagyváradi kir. törvényszék aljegyzője. E beosztásban marad 1903-ig. 1904-től kezdődően belényesi járásbírósági albíró 1908-ig. 1909-ben a nagyváradi ítélőtáblára berendelt tanácsjegyző bíró. 1911- ben áthelyezik a vaskohi kir. járásbíróságra járásbírói rangban 1914-ben nagyszalontai kir. járásbíró. Feltehetően itt éri a trianoni béke amikor is 1920-ban Magyarország javára op- tál, átjön és kinevezést nyer Szegedre. A kir. ítélőtáblán bíró. Ekkor a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1934-ben a kir. kúriához nevezik ki bírónak és itt egyben a nagyobb fegyelmi és a szabadalmi tanácsnak rendes tagja is. 1937-ben már nem találjuk a nyilvántartásokban. 277. Kárász Benjámin (Szeged, 1792. szept. 13.— Szeged, 1874. szept. 4.). (Benő) horgosi és szentpéteri nemes. István csongrádi alispán és neje Fáy Kunigunda fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végzett. Ezt követően a pesti egyetemen jogot hallgatott. Mint nemesi származású, a kor szokása szerint a közigazgatásban igyekezett elhelyezkedni. Már 18 évesen kinevezték megyei táblabírónak Csongrád megyében, mely tisztséget 1846-ig megtartotta. 1816-ban megyei al- szolgabíró és 1825-ben szolgabíró = „Ordinarius Judex nobilis”. 1829-ben megyei esküdt, 1825-ben, majd 1838 és 1843-ban 1846-ig Csongrád megyei alispán, amikor az új választáson kibuktatják. Mindvégig Szegeden lakott és most a fiatalság fáklyásmenettel, a polgárság pedig az Alsóvárosi Társalkodó Egyletben lakomát rendez szimpátia tüntetésként hazatértekor. 1845-től a megalakuló Szeged-Csongrádi Takarékpénztár részvényese. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, később választmányi tagja. Horgoson nagybirtokos, ki jobbára bérbeadja kaszálóit. 1848. április 22-én nevezik ki Csongrád megye főispánjává, az ápr. 24-diki nagygyűlés pedig a tisztújítási gyűlés elnökévé választja. A Közbiztonsági és Közrendi Bizottság tagja. Tagja több társadalmi egyesületnek. Világos után mint kompromittált, önként adja fel magát, mire őrizetbe veszik és a Neigebáudében fogvatartják. Eljárás alá vonják, vagyonát pedig zárolják. Csak Haynau fölmentése miatt bosszúból általa kihirdetett kegyelemmel szabadult 1850-ben. De Szegeden rendőri felügyelet alá helyezik. A szegedi régi Kárász-kúria Palánkbeli épületét lebontatja, a helyébe ma is álló, impozáns nagy palotát építtet, amelynek belső berendezését is fényűzően alakítják ki. 1849. július 11-én Kossuth Lajost fogadja benne vendégül és később I. Ferenc József is lakik benne. Amikor I. Ferenc József az Alföldre látogatott, 1852-ben ott van a csongrádi fogadásán. 1860-ban megyei bi- zottmányi tag. A Csongrád Megyei Gazdasági Egyesület alakuló ülésének elnöke. A Szeged-Belvárosi Kaszinó mint volt főispánt ünnepli 1860-ban. 1861. január 5-én királyi biztosként elnököl az alkotmányos ülésen. A kiegyezés után pedig 1867-től 1871-ig ismét főispánja a megyének. 1868. január 16-án a tervezett pesti—szegedi Duna—Tisza csatorna érdekeltjeinek kaszinói díszebédjén vesz részt. Nagy Rozáliával, aki 1803-ban született és 1861-ben halt meg, kötött házasságot 1823 körül, mely házasságból Klementina, Borbála, 135
