Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
K
KÁLLAY KALMÁR ságos belső titkos tanácsosi címet. Lakásán halt meg, Kállay Albert u. 6. sz. alatt, 81 évesen Szeged díszpolgára volt. D 159 160 (166), 184, 186, 189, 191, 196, 196, 219, 226, 238, 238, 239—40, 254/174, 295. 238, 238, 239—40, 254/174, 295. Kállay Ödön (Napkór, 1815. szept. 3.— Kiscsere, 1879. aug. 5.). Nagykállói nemes. Köztisztviselő. Gergely Szabolcs megyei másodalispán és neje revisnyei Reviczky Viktória fia. Iskoláit Lőcsén, Egerben és Debrecenben járta és bizonyára utóbbi helyen jogot is hallgatott. Korán bekapcsolódott a politikai életbe. Az ellenzékhez csatlakozott és résztvett előbb Szabolcs, majd Csanád megye politikai megmozdulásaiban (1839). 1840-ben Csanád megye főszolgabírójává választotta és 1843- ban elküldte az országgyűlésre követként. Itt is a szélső baloldalhoz csatlakozott. 1847-ben Szabolcs megye főszolgabírája. 1848-ban kormány és parlamenti biztos. Élelmezési biztos Komáromban, majd beáll honvédnek és Per- czel Mór térparancsnoka lesz őrnagyként. Követi a kormányt Debrecenbe, mint a főrendi-ház tagja. Világos után letartóztatják és a „Neugebäude” rabja lesz. 1850. július 5-én halálra ítélik, de Haynau leváltása előtti általános amnesztiája révén szabadul. Egyidejűleg azonban kiscseréi birtokára internálják és rendőri felügyelet alá helyezik. 1861-ben ismét országgyűlési képviselő lesz az előbbi kerületben 1867-ig tart megbízatása, amikor is arról lemond. Kossuth Lajos levélben kéri fel reá, mire elfogadja Szeged szabad kir. város neki felajánlott I. kerületi jelölést és 1869- ben ismét országgyűlési képviselővé választják. 1872 és 1875-ben megtartja mandátumát. A szegedi nagyárvíz idején, 1879-ben árvíz- védelmi miniszteri biztos. Az egyházi autonómia képviselővé választja Szegeden. Neje Faragó Mária, akitől István, Rudolf és Zoltán gyermekei származtak. Szeged város közgyűlése „hálás köszönetét” fejezi ki árvízvédelmi tevékenységéért. Halálakor a város az Alsóvárosi templomban gyászistentiszteletet rendez és azon a város főtisztviselői testületileg vettek részt. 147. Kalmár Antal (? 1807. ?—?) nemesi származású. 1848-ban, a toborzás során honvédnak jelentkezett és a 3. honvéd zászlóaljhoz nyert beosztást, ahol 1849 január végén őrmesteri rangot ér el. Résztvett a város védelmére föl vonult csapattestben 1848 szept. végén, melyet Martinyi vezényelt. Kalmárt, aki ekkor az 1. században volt őrmester, maga mellé vette Damjanic János 1849 januárjában hadnagyi kinevezésre terjesztve fel, ami azzal járt, hogy a turszki, bukovinai ezredből átállt a századból kialakított 122-es zászlóaljba. Ez ellen azonban tiltakozott és visszamaradt, őrmesterként a 3. szászló- aljban. De engedett Damjanic rábeszélésének és így került át az új helyére. Világos utáni sorsa nem felderített, de 1878. május 30-án résztvett a 3. zászlóalj találkozóján Szegeden, talán mint radnai lakos. Ekkor készült fényképe a Móra Ferenc Múzeum őrizetében van. Ekkor radnai jegyző. Az 1888-as 40. éves találkozón főhadnagyi ranggal jelen volt, és Nagyváradon élt, de az 50. évest már nem érte meg. Szabadságharcos jegyzetei a kolozsvári Ereklye Múzeumban vannak. Nem kizárt, hogy azonos ama nemesi származású és azonos nevűvel, ki 1831. febr. 15-én Szeged-Fölsővároson házasságot kötött Ketterer Annával és ekkor 24 éves volt. Ez a Kalmár 1829-től 1840-ig a szegedi Nyári család tagjainak 5 esküvőjén szerepelt násznagyként. Vagy esetleg azzal azonos aki mint idősebb szerepel a szegedi Posta Hivatalban táv- írászként 1875-ben és Pesten 1879-ben. 157. Kalmár István (Nagyszentmiklós, 1846. dec. 17.—Kiskunhalas, 1896. okt. 22.) Nemesi származású István és neje Mosonyi Katalin fia. Iskoláit alsófokon talán szülőhelyén, gimnáziumot esetleg Szegeden végezte, majd a pesti tudományegyetemen hallgatott jogot és szigorlatai kiállása, valamint a gyakorlati idő letelte után Pesten tett ügyvédi vizsgát 1874. nov. 2-án. Mint köz- és váltóügyvéd a szegedi Ügyvédi Kamarában kérte fölvételét a lajstromba Makó székhellyel 1875. febr. 21-én, amikor az ügyvédi kamarák országszerte megalakultak. De már 1876 június 2-án átjegyzését kérte Szegedre. 1876-tól 1879-ig a kamara választmányi tagja, de amikor 1884- ben újból azzá választják, e tisztségéről lemond. 1882-ben látogatást tesz Kossuth Lajosnál. 1875 körül tagja lesz a Szeged-Belvárosi Kaszinónak és a Szegedi Csónakázó Egyletnek. 1878-ban a Színügyi Egylet titkára. Az 1879-es árvízkor részt vesz a mentési munkálatokban. Mikszáth Kálmán jóbarátja, kihez Mikszáth szerette volna később hozzáadni sógornőjét, Mauks Kornéliát. Tárcaíró. Vádló Reizner János fegyelmi ügyében. 1895-ben pályázott alispáni és megyei tiszti főügyészi, illetve országgyűlési képviselői állásra, ám eredménytelenül. A Szegedi Polgári Dalárda elnöke, törvényhatósági bizottsági tag. Ipartestületi elnök. Szegeden Kölcsey u. 11., ill. 12. sz. alatt lakott. Szegeden kötött házasságot 1888. febr. 18-án Bodnár Szidóniával és Nagy Sándor szegedi, valamint Antalfy Endre aradi ügyvédek voltak a násznagyok. Házasságából Erzsébet, Piroska, Katalin, Szidónia és István gyermekei származtak. A szegedi belvárosi református temetőben helyezték örök nyugalomra. 159. Kalmár Lajos (Temesvár, ?—Temesvár 1899. ?) valószínűleg temesvári születésű és talán iskoláit is ott végezte, majd feltehetően a pesti egyetemen jogot végzett. Első alkalommal Temesváron találjuk, mint az ottani nemzetőrségi toborzás vezetőjét 1848-ban, aki 289 embert vett, 133
