Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
A
ATTILA AXMAN Attila =Etele (?—i. u. 453.) Anyja Mundzuk. Főfelesége Arikán (Réka?) és más feleségek, közöttük Ildikó. Főfeleségétől gyermekei Ellak, Irnik, Dengezik. Hun király, szállása talán Sövényházán volt. A Grünn Orbán ház vaserkélyének középső lemeze, melyet Czímer két helyen is említ nem Attilát ábrázolja, hanem vaskályha védőlemezének bizonyult. Szegeden egy kocsma és utca viselte nevét. 15, 83. Attyai Sándor (?—?) vendéglős. Nevének írásmódja nem „Attyai”. 1861-ig Altvater. Neje Lammer Róza, kitől Vilmos nevű fia született 1864-ben. 1870 körül az Oskola utca 18. sz alatti, nagy kerthelyiségű házban, melyet a Haggenmacher sörgyár után neveztek el, „Újvilág” néven vendéglőt nyitott. Ezt az ingatlant 1960 körül lebontották, ma lakóház áll a helyén. Eredetileg Korda—Dáni házként volt ismert és korabeli jó képét közli „A Szegedi Napló huszonöt éve 1878—1903” jubiláns emlékkönyv 2. oldalán. 116. Auer Péter (Szeged, 1825. febr. 22—?) atyja Lipót kalaposmester, anyja Mák Borbála. Iskoláit Szegeden a gimnáziumot a piaristáknál végezte. Majd a pesti József Nádor Műegyetemen folytatta tanulmányait, ahol 1856-ban mérnöki oklevelet szerzett. Szegeden eleinte magánmérnökként ténykedik. 1859-ben városi mérnöksegéddé választják. 1861-ben újból folyamodnia kell segéd-, vagy almérnöki, illetve útibiztosi állásért és 1862-ben városi másodmérnök. 1899-ben Szeged város köztörvényhatósági bizottságának tagja. Szegeden 1872. február 5-én köt házasságot Zombori Juliannával, Terhes József özvegyével és ekkor mérnökként szerepel. Az 1911. évi városi címjegyzékben felesége már özvegyként van felvéve. 98. August Johann Georg (Broskowce, 1773.—Bécs, 1852. márc. 12.) Freiherr von Auenfels, báró, tábornagy. A Wiener-Neustadt-i katonai akadémia elvégzése után kadétként lép a 31. gyalogezred kötelékébe. Részt vesz az 58. gy. ezr. zászlósaként a francia háborúkban. 1824- ben őrnagy, 1833-ban alezredes, 1838-ban ezredes és nyugdíjba vonul. 1848-ban azonban reaktiválják és már táborszernagyként szemléli meg a Bécs melletti „in der Au”-ban felsorakoztatott tót önkénteseket. Még ugyanezen évben Gyulafehérvár parancsnokló tábornoka, majd vezérőrnagy és 1849-ben a Mária Terézia katonai rend lovagja, mely kitüntetéssel a bárói rang jár együtt. E kitüntetést a magyar forradalmi sereg elleni gyulafehérvári 144 napos védelemért kapta. Itteni szorongattatásá- ból csak az orosz seregek mentették fel. Neve Czímernél: Auguszt-ként szerepel. 214. Augusz Antal dr. (Szekszárd, 1807. febr. 10.—1878. szept. 9.) budai helytartósági alelnök. Antal főszolgabíró és Kleiber Katalin fia. A budai főgimnázium után a pesti egyetemet végzi el és szerez jogi doktori oklevelet, majd ügyvédi diplomát. 1823-ban engedélyt kap a „magurai” előnév használatára. Tolna megye szolgálatába lép először ügyészként, mikoris országgyűlési kiskövet is lesz. Később megyei aljegyző, majd hosszabb külföldi útról visszatérve főjegyző, utóbb alispán. Közben ügyvédi gyakorlatot is folytat. Az 1848—1849-es forradalomkor visszavonul. Ennek köszönheti Világos utáni karrierjét. 1849-ben Tolna megye kormánybiztosa, majd megyefőnöke. Még ez évben pécsi kerületi főbiztos-főispán. A következő évben a pesti kerület főispánja és e minőségben jár 1851-ben s később Szegeden, melynek városi tanácsával állandó összeköttetésben áll. 1850-ben a Szent István rend vitéze. 1853-ban birodalmi báró lesz. Schwab Klárával köt házasságot, kitől számos, de korán elhaló gyermeke származott. Családjának vele magva szakadt. 1858-ban hazafias érzelmei miatt nyugdíjazzák. Magas műveltségű, művészetet pártoló, de konzervatív beállítottságú. 1875-ben magyar bárói rangot is kap. Czímer tévesen írja „Auguszf’-nak a nevét. 75, 77, 127, 252/118. Ausländer Károly kereskedő. Feltehetően Dávid és Pollák Ráchei fia. 1858-ban Szegeden ténykedik. Czímer nevét „Ausiender”-nek írja. Talán Óbecsén kötött házasságot Klein Rozáliával, ahol fia Ernő is született 1871-ben, ki nevét később Ambrusra változtatta. Ekkor nagyfuvaros volt Szegeden. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 89. Ausländer Simon (Szeged, 1799. ápr. 13.— 1885 után) gazdálkodó. Salamon gyapjú- és dohánykereskedő és neje Rebeka fia. Szegedi közéleti férfiú, ki hitközsége kebelén belül számost bizalmi állást töltött be, s utóbb annak elnöke lett. Neje Spitzer Franciska, kitől Izsó fia és Mina leánya született. 1884-ig a Zsidó Szent Egylet elnöke. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 89. Axman Nándor 1. Tengelyi Nándor. 116. 12
