Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
A
AIGNER AMSLI 1909. máj. 10-én házasságot köt Tóth Péter fűszerkereskedő és neje Rohrbach Lujza leányával, Annával, kitől két fia származik. Később közjegyző. 220, 229, 230, 230, 232, 272, 273, 273. Aigner Ödön Ádám (Szeged, 1840. okt. 30.— Szeged, 1914. jan. 26.) fűszerkereskedő. József fűszerkereskedő és Gaál Katalin fia. 1870-től Szegeden önálló kereskedő. Itt köt házasságot 1870. jún. 6-án Hoffer Bertával, kitől két gyermeke származik. A Szeged-Belvárosi Kaszinó „Ifjúsági Kör”-ének tagja, a szegedi vívóiskola legjobb vívója. 1900-ban Szeged város törvényhatósági bizottságának tagja. 140, 140. Almai Gyula György Károly (Szeged, 1831. ápr. 24.—Szeged, 1914. jan. 26.) városi főszámvevő. 1861-ig Aigner. Aigner Imre Viktor Róbert városi főjegyző és Szunerits Vilma fia. Iskoláit Szegeden végezte és 1848/9-ben honvéd lesz, káplári rangot ér el. 1855-ben Szeged város szolgálatába lép díjnokként és előrehaladva a hivatali pályán iktató, fogalmazógyakornok, számtiszt, számvevőhelyettes majd számvevő lesz. 1878-ban városi főszámvevőként vonul nyugalomba. Szegeden 1870. máj. 22-én nősült, neje Balogh Rozália, kitől nyolc gyermeke származott. Utóbb a Szegedi Ármentesítő Társulat hivatalnoka. 116. Almássy Endre (Marosvásárhely, 1875. nov. 24.—Budapest, 1924. szept. 3.) színész, szín- igazgató. Czimernél tévesen: László. Színiakadémiát végez. Először Nyíregyházán lép színpadra, majd Pécsre szerződik. Innen kerül 1906-ban Szegedre. Itt 1908. márc. 28-án nőül veszi a színigazgató Makó Lajos leányát, Lenkét. E házassága révén apósa halála után annak özvegye színigazgatóvá teszi meg. Eddig művezetőként szerepelt. Ettől kezdve vezeti a szegedi színházat az első világháborút követő összeomlásig. Ekkor a napi politika vonzáskörébe kerül, belép a Károlyi-pártba és annak központja és szegedi szervezete között hírvivőként szerepel. A Szegedi Független Károlyi Párt megalakulásakor annak egyik ügyvezető elnöke. Amikor megalakul Szegeden a Nemzeti Tanács annak egyik aktív tagja lesz. Proklamációt ír alá, népgyűlések és nagygyűlések szónoka. Amikor a Károlyi-pártban frakciók keletkeznek, Hock János oldalára áll. Közben a szegedi színházban is megalakul a direktórium, amely a vezetést magához ragadja. Ekkor Almássy az ellenforradalom szervezőihez csatlakozik, de a vezetőkkel ellentétbe kerül, ez kiéleződik és így elszigetelődik. Amikor a francia csapatok megszállják Szegedet, a városparancsnok a színház élére háromtagú vezetőséget delegál, benne Juhász Gyulával. A megalakuló Nemzeti Kormány alatt, e színházi bizottság visszalép és a vezetést Al- mássynak engedi át. Ekkor a színházi személyzet sztrájkba lép, mire az igazgató a sztrájkoló tagokat kizárja és a társulatot —- szelektálás után — újjáalakítja. De szereplését a város társadalma ellenzéssel nézi és ennek következtében a városi tanács szerződését nem újítja meg. Ezzel szegedi szereplése véget ér, Budapestre távozik és a Nemzeti színháznak lesz átmenetilegszerződtetett tagja. Utóbb a Színművészeti Főiskola tanára és időlegesen az Országos Színész Egylet tanácsosa. 220. Almássy László 1. helyesen Almássy Endre. 220. Altstädter Mór (Veszprém, 1825. ?—Budapest, 1871. júl. 12.) orvos. Iskoláinak szülőhelyén elvégzése után a bécsi egyetem orvosi fakultásának hallgatója, ahol az orvostudományok, a filozófia és sebészet doktorává avatják. Megszerzi a szülészet magiszteri fokozatát is. Hazatérve Veszprémben kezd orvosi gyakorlatot. 1853-ban áttelepül Szegedre és itt hamarosan kiterjedt praxisra tesz szert. A bécsi k. u. k. Meteorologisches Zentral Institut megbízza a helyi megfigyeléssel és adatszolgáltatással. Egymás után jelennek meg orvosi és éghajlati tárgyú dolgozatai. Főmunkáját a város tárgyköréből jelenteti meg „Szegedin als Winteraufenthalt für Brustleidende im Vergleich mit Venedig” címmel. A Szegedi Híradó munkatársainak törzskarához tartozik. A szegedi Zsidó Hitközség képviseleti és iskolaszéki tagja. Folyamodik a városi alorvosi állásért is, de nem találtuk nyomát megválasztásának. Talán ez is egyik oka annak, hogy szegedi Három korona utcai házát eladja és 1867-ben Pestre költözik, ahol szülész-szakorvosként működik. Később Budán az Erzsébet fürdő orvosa. Negyvenhat évesen halt el. 89. Altvater Sándor I. Attyai Sándor. 116. Ambrozy Ferenc (? 1833. ?—Szeged, 1887. ?) gyógyszerész. Budapesten 1863-ban tesz gyógyszerész szakvizsgát és szerez gyógyszerészmesteri oklevelet. Szegeden telepszik meg és megpályázza a már régen tervezett Szeged-Felsővárosi, illetve Szeged-Alsóvárosi gyógyszertári helyet. Az utóbbi helyre kap engedélyt és a Mátyás- téren nyithat „Szent István”-hoz címzett patikát. A gyógyszertár 1871-ben meg is nyílik. Hamarosan kedvelt tagja lesz a város társadalmának, jómódra tesz szert és néhány évvel később már kölcsönnel segíti a várost. Tagja, majd elnöke lesz a Szeged-Alsóvárosi Társalkodó Egyletnek annak 1886-ban történt megszűnéséig. Az 1879-es árvíz idején Újszegeden állít fel gyógyszertárt. Gyártmánya az „Ambrózy-féle gyomor-cseppek” közismertek és közkedveltek. Idősebb korába mindenki „Franci bácsi”-a volt. 165. Amsli valószínűleg helyesen: Amsei tollkereskedő Szegeden a provizórium alatt. 74. 10
