Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
H
HALLER HAMZA szinó tagja. 1934-ben eljárás indul ellene jelentéktelennek látszó ügyből kifolyólag. 1937-ben a békéscsabai rendőrkapitánysághoz osztják be vezetőhelyettesnek. 1941-ben a kecskeméti rendőrkapitányságon rendőrtanácsos. 1943-tól a kiskunhalasi rendőrkapitányság vezetője. 276. Haller Ferenc (?, 1805.—Nagyvárad, 1867. ápr. 28.) hallerkői gróf. A család magyar vonalának kapjoni ágából származik. János gróf huszárkapitány és neje Fáy Konstancia grófnő fia. A család magyar ágazata a német hangzású „hallerstein” nemesi előnév magyar fordítását, a „hallerkői”-t használta. Iskolái elvégzése után feltehetően egyetemet, teológiát végzett és a nagyváradi klérus tagja lett. Nagyváradi kanonok. Az 1847—1848-as utolsó rendi országgyűlés tagja és azon magát a szegedi Fodor István (1. ott) útján képviseltette, ki ott mint „ablegatus absentius”-a lépett fel. Később praepost és krassnai esperes. Egyházi író. A halál 62 éves korában érte. 203. Halmos Győző (Viktor) Antal Imre (Csákóvá 1886. dec. 13.—Szeged, 1955. ápr. 16.) főszolgabíró. Zwicker Győző és neje Sza- mosy Irén fia. Temes megyében született és iskoláit a piaristáknál Temesváron végezte. A kolozsvári egyetemen végzett a jogi karon. Tanulmányai befejezésével közigazgatásnál gyakornok és Temes megye szolgálatába állt. 1909-ben a dettai járásban, 1911-ben a megye központjában, Temesváron közigazgatási gyakornok. 1914-ben II. oszt. megyei aljegyző, 1918-ban ezen felül tb. főszolgabíró. Trianon után kénytelen elhagyni állomáshelyét, Magyarország javára optál és Szegeden telepszik le. Itt is járási főszolgabíró, szegedi Attila u. 18. sz. a.-i lakos. Bekapcsolódik a város társadalmi életébe. Az első világháborúban honvéd tüzér Temesváron, majd frontszolgálat után tart. főhadnagyként szerel le. Tagja lesz a Szeged-Belvárosi Kaszinónak. 1929-ben mint főszolgabíró megy nyugalomba. Szegeden 1923. júl. 28-án köt házasságot koronghi Ba- gáry Ilonával, kitől László, András és Miklós fia származtak. 1942-ben Szegeden Honvéd tér 3. sz. a. tartott fenn lakást és Szatymazon két és fél hold szőlőn, valamint 6 és fél hold szántón gazdálkodott. Özvegye és András fia 1986-ban még a szatymazi házban élt. Szegeden a Belvárosi temetőben, a Bagáry sírboltba temették. Nyugdíjazása után a szegedi Forgalmiadé Hivatal tisztviselője, majd vezetője volt. 276. Hammerschmidt Andor 1. Hámory András. 71, 88. Hámory András (?—Szeged, 1872. jan. 24.) előbb Hammerschmidt. Iparos. Iskoláit Szegeden végezte, majd elszegődött tanoncnak, felszabadult segédnek és vándorútja után felvették a szegedi mészáros céh tagjai közé. 1848-ban beáll önkéntes nemzetőrnek a guerilla 104-es zászlóaljba hadnagyként. Ugyanez év május 15-én megválasztják Szeged-felsővá- roson a városi képviselő testületbe képviselőként. 1849. ápr. 3-án részt vesz Szent-Tamás ostromában és a sáncok megrohamozásakor golyótól ajkán megsebesül. Továbbra is a Szeged-felsővárosi I. gyalog nemzetőrszázad hadnagya és hamarosan főhadnaggyá lép elő. 1859-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Bár nevét 1848. óta megszakítás nélkül és továbbra is „Hámory”-nak írja „y”-nal, hivatalosan csak 1861-ben kér és kap engedélyt a „Hámori” név használatára „i” végződéssel. Utónevét rendszeresen Andrásként használja, habár a névváltoztatáskor az „Andor” névforma szerepel. Személyazonossága felől még sem merült fel kétely. Tagja a városi bizottságnak később is. Neje Hentz Terézia, akivel együtt szerepel keresztszülőként a Pillich család valamennyi gyermekének keresztelőjén. Hirtelenül hal meg. Mindvégig mészáros-mesterként működött. 71, 88, 252/120, 296/120. Hámory Jenő (Győr, 1891. ápr. 6.—Szeged, 1948. júl. 9.) előbb Hergovics. Tanár. Hergo- vits Lajos városi tisztviselő és Huber Anna fia. Iskolái és a pesti egyetem elvégzése után itt tanári oklevelet szerez és 1915-ben állami szolgálatba lép. Először tanárjelöltként, majd he- tyettes-tanárként oktat matematikát és fizikát a szegedi állami főreáliskolában 1915-től. 1917. ápr. 12-től a tanév befejezéséig a szegedi állami főgimnáziumba beosztott helyettes tanár. Az első világháborúban katonai szolgálatot teljesít, megsebesül és egyik karját amputálni kell. 1927-ben a szegedi Baross Gábor Gimnázium rendes tanára, 1942-től pedig a szegedi Baross Gábor gyakorló Gimnáziumban oktat. 1942. júl. 24-étől a szegedi árpádházi Szent Erzsébetről nevezett Leánygimnázium tanára. 1942—1947. években a szegedi gépírás, gyorsírás és szépírástanítókat vizsgáló bizottság tagja. 1946—1947-ben ismét a szegedi állami Baross Gábor gyakorló Gimnáziumban teljesít szolgálatot. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Kétszer köt házasságot. Első házasságából Rietly Ilonával, melyet Szegeden 1919. nov. 3-án kötött, Jenő fia született. A második házasságot is Szegeden kötötte Zimányi Ilonával, előbb férjezett Bélády Árpádnéval, mely házasságából Éva leánya született. Második nejének első házasságából származó Ilona leányának nevelő apja lett. 276. Hamza Géza (Budapest, 1859. dec. 8.—Szeged, 1931. okt. 19.) ítélőbíró. A család török származású s hírlik, hogy Hamza bégig vezethető vissza. Márton székesfehérvári tanácsnok és Emmerling Mária fia. Iskoláit Budapesten végezte, majd az ottani tudományegyetem jog105
