Tanulmányok Csongrád megye történetéből 18. (Szeged, 1991)
Juhász Kálmán–Lotz Antal : Szerzetesek a csanád egyházmegyében a középkorban
Befejezés A középkorban a Délvidéken is előbb a régiszabású monasztikus rendek telepedtek meg. A kanonokrendek, mint premontreiek és ágostonosok bejövetele egy századdal későbbi. Jöttek remeték, mint a pálosok és remete-ágostonosok, ezenkívül ispotályosok is. A tatárjárás után áradtak errefelé a kolduló-jellegű szerzetek. Még a monasztikusok főleg a Maros mentét, a szalvatoriánus ferencesek inkább a Duna mentét kedvelték. Léteztek azonban a Tisza, Temes és Harangod mellett is szerzetesházak. Kuriózumként írhatják fel a történészek, hogy az első bencéseket egy rend- jükbeli püspök, mégpedig szent hozta magával. A ciszterek pedig előbb voltak itten, mint Zircen, sőt innen alapították Kercet. Hiányoztak a középkori rendekből a templomosok, akik sehol sem lépték át a Tisza-vonalát. Viszont más lovagrend itt is megvolt, mint a johanniták. A régibb rendek monostorai sokat szenvedtek a tatároktól, a kunoktól, s még a mohácsi csata előtt is a török betörésektől. Sok helyük el is pusztult. Részben az ő helyüket foglalták el a ferencesek. Klastromjaik azonban a kétféle életvitelűeket összeadva sem tették ki a régi monasztikusok számát. Előbb jöttek a mariánusok, utánuk a szalvatoriánusok, akiket cseri barátoknak hívtak. Némely klastromjuk — mint az erményi — alig egy emberöltőn át állt csak fenn: 1366-tól 1399-ig. — A domonkosoknak kolostoraikon kívül birtokaik is voltak területünkön, ezzel kapcsolatban kegyúri plébániák, tiszttartóik, jobbágyaik. A többi koldulórendeknek, mint kármeliták, szerviták nem volt rendházuk a Délvidéken. Az előbbieknek a török előtt egész Magyarországon csak három házuk volt, az utóbbiak a XVII. században értek a Sopron megyei Lorettomba. Nagyobb szeretettel karolták fel a törzsökös magyar eredetű és jellegű pálos rendet. így összegezve: A Csanádi egyházmegyében a középkorban volt huszonhat monostor, mégpedig 1 ciszter: Egres, 1 ágostonos: Dénesmonostora, 1 premontrei (női): Szeged, a többi vagy ismerten is, vagy ha eddig nem tisztázott, akkor bencés: Ajtony, Aracsa, Bizere, Bulcs, Csanád, Gálád, Gyelid, Hodos, Itebő, Izsó, Kanizsa, Kemecse, Kenéz, Maros-eperjes, Oroszlámos, Pankota, Pordány, Rahonca, Tompos, Sásvár, Szagyu, Szőreg, Zákánymonostora. Eddig a monostorok. — Kolostor viszont volt a ferenceseknél 14, ebből 3 mariánus: Aracsa, Lippa, Szeged, és 10 szalvatoriánus: Csanád, Cseri, Ermény, Haram, Jenő, Karánsebes, Kövesd, Kövi, Orsóvá, Szeged. — Domonkos-rendi volt 3, Csanád, Szeged, Temesvár. — Johannita egy: Aracsa. Szentlélek rendű egy — ismeretlen helyen, Pálos 3: Bódogkő, Gattaja, Kladova. — Remete-ágostonos szintén egy: Mezősomlyó. — Ha kétfajta rendházat is összeadjuk, 49 volt éspedig 9 féle szerzet birtokában. Mint szó esett róla, az egy Szeged-Alsóváros ferences kolostora kivételével ez mind, azaz 48 elpusztult. Ha nem előbb, akkor a török hódításkor. Hétféle rend az újkorban nem is jött vissza. A ferencrendiek megtelepedtek viszont Mária-Radnán, 91
