Tanulmányok Csongrád megye történetéből 18. (Szeged, 1991)

Juhász Kálmán–Lotz Antal : Szerzetesek a csanád egyházmegyében a középkorban

eredeti festményéről készült.11 Tehát a három Mária-kép ebben különbözik: Az eredeti szegedi van Makón, az eredeti Csanádi van az alsóvárosi templom kórus alatti mellékoltárán (Fekete) és a mostani főoltáron aranyozott fa-szentszobrok és oszlopok között egy korabarokk Madonna a ferences- és városvédő kép.12

A ferencrend két kanonizált szentje egyházmegyénkben

Márkiai Jakab és Kapisztrán János működését elkülönítve a többi ferences problémától, külön fejezetben tárgyaljuk.

Jakab 1394-ben született az asculumi Monte-Randóban. Mivel ez a végvidéki ,,marchia”-ban feküdt, már kortársai is „De Marchia”1 névvel illeték. Hétévesen vesztette el édesapját. Anyja őt, mint hetedik gyermekét pásztornak adta. Ebből a sorsból egy pap nagybátyja emelte ki. Maga oktatta, majd taníttatta. Tanult egyház és államjogot, le is doktorált, és polgármester lett Bibiennában. 1417-ben Szent Jakab napján belépett ferencesnek, és addigi Domonkos nevét Jakabra változtatta. Tanulmányaiban jótékony befolyással volt reá mestere, Szienai Szent Bernardin. Már működésének első éveiben a legnagyobb templomok is kicsinek bizonyultak a hallgatóságának befogadására. Kénytelenek voltak a szabadban állítani fel szószéket. Ezt ezerszámra menő tömeg vette körül. Boszniában sikerrel végezte el megbízatását: A bosnyák ferenceseket megreformálta, és a még felbukkanó patarénus eretnekséget kigyomlálta. 1431 és 1435 között a magyarországi kolostorokba is átlátogatott. A nemességet megszervezte a török betörések védelmére.2 Még mielőtt a mi egyházmegyénkbe is megjött volna, 1434. július 4-én részletes jelentést küldött neki Csanádiból Marczali János,3 aki császári ajtónálló mester volt.4 Ez a Marczali valószínűleg ugyanazon nemzetségből származott, amely család két püspököt is adott a Csanádi egyházmegyének: Marczali Dózsát és Marczali Lászlót.5 Az előbbi maga is ferences volt.6 Az említett jelentés egy másolat volt Zsigmond császár-királyhoz való felterjesztésről. Leírja a törökök ellen a Morava táján viselt háborúk részleteit. E hadjáratról azelőtt éppen csak annyi volt ismeretes, hogy megtörtént. A részleteit ezen levél publikálta. A vonatkozó egykorú források „történetileg legszebb darabja”7 e levél. A következő évben, 1435-ben Jakab megkezdte négyéves magyarországi küldetését.

Célja a huszita eretnekség megtörése volt. Első pillanatra különösnek hangzik, de tény: E tévtanok a Délvidéken, így területünkön is inákbb elterjedtek, mint a cseh határral szomszéd vármegyékben. „Az északi megyékben a reformra vágyó lakosság szemtől-szembe megismerte a huszitizmus rombolását, tartalmatlanságát, vadsággal kevert tekintélyrombolását — tehát nem kért belőle. Délen azonban a huszitizmus árnyoldalait nem ismerték, csak a reformot látták benne. A másik ok az volt, hogy délen a huszitizmus keveredett a már előbb ottlévő manicheus és patarén tanokkal. A tiszta hit öntudatát, a katolikus dogmák szilárdságát régen kikezdték az eretnek babonák, tehát alkalmas talajt talált egy nagyjából határozott tanokkal fellépő eret11 Monumenta. — Vö. Csepregi 12—3.

12 Csepregi 24—25. Ezt a feltevést magáévá tette Possonyi László: A fekete Mária temploma. Vigília, 1955. 28.

1 K. I. 317.

2 Ruppert István: Egy elfelejtett szent. Magyar Kultúra, 1940. 52.

2 János: talán elírás Imre helyett. Hóman—Szekfű III. 176—7. szerint Marczali Imre volt az ajtónálló-mester.

4 Janitor imperialis majestatis.

5 Csanádi püspökök, 1423-tól 34-ig. M. László.

6 Csanádi püspökök 1404-től 23-ig. Dózsa.

7 Századok, 1892. 622.

66