Tanulmányok Csongrád megye történetéből 18. (Szeged, 1991)

Juhász Kálmán–Lotz Antal : Szerzetesek a csanád egyházmegyében a középkorban

messze fekvő, árvizek alkalmával kiemelkedő szigeteken terült el.4 A Palánk fekvését és terjedelmét ma a következő utcák határozzák meg: Keletről a Tisza, északról a Vörösmarty utca, nyugatról a Kelemen és Zrínyi utcák, délről a Rerrich tér. A vár területét lassanként elfoglalták a középületek. Kényelmesebb lakásra és gazdálkodásra kertészkedésre, állattenyésztésre a várban nem maradt hely. Ezért a várbeliek lassanként megszállták a szomszédos szigetet. Alszeg, a mai Alsóváros, és Felszeg, a mai Felsőváros nagy kiöntésekkel határolódott el a Palánktól, a mostani Belvárostól. Ezzel szemben a vár melletti szigetet csak keskeny árok határolta el. Ma a „vár” és „palánk” elkülönítése csak akadémikus kérdés, a török idők alatt a kettő eggyé vált. A középkorban a palánk — úgy tűnik — előbb a várbeliek gazdasági épületeire szolgált. Később a várbeliek ide is költöztek. Római szóval „Suburbium” lett. Idegenből jövő várnépnek is, majd az igazi középkori várost alapító iparos-kereskedő rétegnek is ez lett a hona.5 A plébánia-ház nem a Palánk közepére került, hanem egy szabálytalan háromszögbe, amit a későbbi Apponyi, Somogyi, Révay utcák határoltak. Ez volt a Szent Demeter-egyház, amelyet 1925-ben, a mai Fogadalmi templom építésekor lebontottak. A mariánusok klastroma ennek közelében állt. A még 1751-ben is körülkerített Palánknak a Templom tere délnyugati sarkán volt egy „kolostor-ajtócska”. Német kézitérkép „Kloster-Türli”-nek örökítette meg. Ilyen elnevezés nem keletkezhetett a török időben, mégkevésbé utána, mert sehol a közelben akkor már klastrom nem volt. De nem kaphatta nevét a mai alsóvárosi ferences kolostorról sem, mert az jó másfél km-re van e helytől. A város mai topográfiájában a Gyógyszerészkar, vagy a Püspöki Székház helyén állhatott e kolostor. így temploma közeli volt ugyan a palánki plébániához, de semmiesetre sem volt azonos vele.0 1329-ben rendi közgyűlést is tartottak benne. Nincsenek pontos adataink, hány szerzetes tartózkodott az egyes kolostorokban? Közvetlenül a mohácsi vész előtt a jenői őrségben 145 ferences működött. Egy közgyűlésre nem ment el minden szerzetes, hanem a tartományfőnökkel csak az őrök (custos) minden custodia-ból egy kiküldött (discretus) a gvárdiánok és a tisztségviselők. Fia ezekhez számítjuk a kisegítőül berendelt kispapokat, tudjuk méltányolni Danes szegedi várnagy áldozatkészségét.7 Ő vállalta közgyűlés költségeit. Ez a Danes volt, aki 1330-ban a havasalföldi hadjáratban megmentette Károly Róbert életét. Ekkor János tartományfőnököt küldte a Pápához, hogy hírül adja a szerencsés megmenekülést.8

Bertrand de Brocquiere, aki Jó Fülöp burgund fejedelem udvarnoka volt, 1433- ban átutazott Szegeden. Emlékeiből két kifejezés érdekes: A templomuk „elég szép” volt, a miséjük pedig „kissé magyaros”. Alighanem magyar énekeket zengett a nép. Meglátogatott egy szegedi „püspököt” is. Ez is talány, mert Szegeden átmenetileg 1714—30 között, majd csak 1924 óta van megyéspüspök. Vagy egy esperes, vagy egy gvárdián fogadhatta őt.9 Alighanem a ferencesekkel összetévesztő azon állítás is, hogy Szegeden kármeliták éltek volna.10

A király Lippán alapított kolostort. Tettét külföldön is méltányolták, mert az alig 10 éve szentté avatott nagybátyja, Lajos toulousi püspök tiszteletére emelte.11

4 Némelyek ebből a „Sziget” szóból származtatják a város nevét. Valószínűbb, hogy a „szeg, szeglet” szóból ered. Kelemen Antal: Szeged neve. Délvidéki Szemle, 1943. évf. 3. sz.

5 Cs. Sebestyén Károly: Szeged középkori templomai. Szeged, 1938. 29.

6 I. m. 31. és 93.

7 K. I. 33—35.

8 K. I. i. hely.

9 Birkás Géza: Francia utazók az Alföldön. Délvidéki Szemle 1943. 209. — K. I. 271. Vö.: Marczinkó Ferenc: Bertrandon de la Brocquiere utazása Magyarországon művelődéstörténeti szempontból. Bp. 1909.

10 Reizner János: Szeged története. 1900. III. 28.

11 A szenttéavatás 1317. április 14-én volt. Az építkezések megkezdése 1325-ben történt.

54