Tanulmányok Csongrád megye történetéből 18. (Szeged, 1991)

Juhász Kálmán–Lotz Antal : Szerzetesek a csanád egyházmegyében a középkorban

V.

Premontreiek

Amint Dénesmonostorán az Ágoston-rendi kanonokoknak, úgy Szegeden a premontrei kanonokrendnek szintén a Szentlélek imádására emelt egyháza állott fenn. E monostor lakói nem férfi, hanem női szerzetesek voltak. Sajátos, hogy ettől csak egyetlen adat maradt fenn, mégpedig 1511-ből. A premontreiek jeles történetírója, Oszwald Arisztid is kénytelen ezzel a rövid megállapítással a rendház történetét összefoglalni: „Csak annyit tudunk róla, hogy a Szentlélek tiszteletére emelt monostor apácazárda volt. Mikor és ki alapította — ezt teljesen homály fedi.1 Pedig jelentős, népes monostor lehetett, és ezért alapítása valószínűleg a távolabbi időkbe nyúlik vissza. A XVL század elején annyira népes volt, hogy új rajokat bocsát ki messzefekvő szerzetház betelepítésére.

A szegedi monostor alapításának, valamint a monostor kebeléből való telepítésnek annál nagyobb a jelentősége, mert a csuti prépostság alapítása, 1264 óta Magyarországon legalább a rendelkezésre álló adatok szerint sem férfi, sem női monostort nem alapítottak a premontreiek.2 Sőt, a legutóbbi évtizedekben idegen kézre került a már említett csuti, továbbá a váradhegyfoki és a zsámbéki3 premontrei prépostság. A szegedi premontrei nővérek a dunántúli Somlyó vásárhelyi új zárdát alapították. Áttelepítésük így történt:

Somylóvásárhelyen a bencés nővéreknek valószínűleg még Szt. Istvántól alapított ősi kolostora állott. Mint királyi alapítás, közvetlenül az esztergomi érsek joghatósága alatt, a „világi védelmét” pedig királyi parancsra Somlyó várának mindenkori urai látták el. Az ilyen világi protektorátus mindig egy idő után több hátránnyal járt, mint előnnyel. Védelem ürügyén egyes kolostori birtokrészeket maguk számára foglaltak le. Az egész uradalom Bakócz Tamás idején az ő kezére került. Ő kettős jogcímen is beavatkozhatott: Egyházi joghatósága is volt, világi földesúr is. Ő eltávolította a bencés nővéreket. Helyükbe Szegedről premontrei apácák jöttek.4 Ba- kócznak kedves embere volt a premontreiek rendi vizitátora, Fegyverneky Ferenc sági prépost. Ő nemrég tért vissza a Saint-Quentinben 1510 szeptemberében tartott rendi nagykáptalanjáról. Ott behatóan foglalkoztak a magyar prépostságokkal. Felhatalmazta a káptalan a vizitátort, hogy két tanácsosával rendi nővéreket helyezhetnek a „nekik megfelelőnek látszó helyekre, egyházakba”. Valószínűleg még mielőtt elindult Fegyverneky Franciaországba, Bakócz Tamással már eldöntötték, hogy a szegedi nővérek egy részét áttelepítik. A rendi káptalan határozatait ugyanis a király

1 Oszvald Arisztid: A magyarországi középkori premontrei prépostságok. Bp. 1939. 32.

2 Valamennyi magyar premontrei prépostság Árpád-kori alapítás. Id. h. 38.

3 Oszvald: Fegyverneky Ferenc, sági prépost, rendi vizitátor, 1506—1535. In: Emlékkönyv- Szent Norbert halálának 800 éves jubileumára, Bp. 1934.

4 Lukcsics Pál: A vásárhelyi apácák története. Veszprém, 1923. 18.

49