Tanulmányok Csongrád megye történetéből 18. (Szeged, 1991)
Juhász Kálmán–Lotz Antal : Szerzetesek a csanád egyházmegyében a középkorban
nál e kölcsönzés simán mehetett. Szent Gellért irodalmi összeköttetései azonban többre is mutatnak: A dunántúli, sőt nyugat-európai monostorok is küldtek ide kódexeket. Ezzel létesültek az első könyvtárak. Némely monostor locus credibilis is volt: Joguk volt hatósági megbízásra, vagy peres felek kérelmére közhitelű oklevelet kiállítani. Közreműködtek a magánjogi élet peres és perenkívüli megnyilvánulásaiban, részben hatósági cselekmények teljesítésével, részben magányosok tényeinek tanúsításával. Kezdetben az egyes jogi tényekről, jogügyletekről a felek kívánságára oklevelet vettek föl. Neve: Carta, notilia. Ezt tanúk jelenlétében adták át az érdekelteknek. A „hiteleshelyi” működés ekkor, eleinte a lakosok bizalmán alapult. Oklevelet állítottak ki, és azt ellátták pecsétjükkel. Éppen a pecsétjüknek magábanrejlő értékénél, bizonyító erejénél, közismeretességénél fogva — a költséges királyi megerősítés pótlásául fordultak a monostorokhoz, vagy káptalanokhoz — melyek így váltak hiteleshellyé. Az itteni monostorok hiteleshelyi működéséről csak két oklevél maradt fenn: A rahoncai és egresi monostorokból. Mindkettő vallomás. Az egresi egy 1239-es kiadmány, Csák Miklós comes végrendeletéről állít ki bizonyságlevelet, a rahoncai pedig arról az egyezségről, mely Csák Miklós halála után ennek özvegye, és az első fiú, Izsák között jött létre 1240 körül. Rokonuk, Ugrin kalocsai érsek megbízásából Pál bán, két egresi szerzetes: Rudolf és Magyar Péter, ezenkívül más békéltetők („viri probi”) közbenjárására akként egyeztek meg, hogy Izsák megtartja a végrendeletben elnyert falvakat, a közösnek meghagyott birtokból pedig negyed helyet harmadot kap. A két fél e megegyezésre a rahonczai egyházban esküt tettek. Erről szól az oklevél, a rahonczai konvent ráfüggesztette pecsétjét, Pál bán is a sajátját, s az egresi apát is, mivel az ő két rendtagjának nincs külön pecsétje.38 A 13 kötetes pannonhalmi rendtörténet íróinak volt elég gazdag levéltári forrásuk. Mégis panaszkodtak, hogy a rend legértékesebb, belső-leikiségi fejlődését nehezen állíthatják össze. Erre jegyezte meg az akkori cenzor, hogy „hiúságos panasz”. Általános jelenség, hogy az anyagi ügyletek iratai, számlái maradnak minden levéltárban legnagyobb létszámban fenn. Egyébként sem az a pap feladata, hogy világraszóló műveket alkosson a zárda mélyén, s azt mai fotóriporterhez hasonlóan egy krónikás lerögzítse. „Az ember nevelése, végcéljához sikeres elvezetése, jámbor utódok képzése, a rendi élet gyakorlása a főfeladatuk.”39 Semmi adatunk nincs, hogy e feladatnak itt a Délvidéken ellentmondtak volna. Egy kivétellel: Ittebőn. II. Endre alatt a fegyelem meglazult. Lehet, hogy a király harácsolásai alól akarták az egyházi értéktárgyakat megmenteni. A Rómába terjesztett jelentés szerint ezekből pénzt vertek. Dezső Csanádi püspök erre a bencés apátságot pápai jóváhagyásra világ prépost alatt álló társaskáptalanná alakította.40 A többi monostor vége nem belső züllés lett, hanem előbb kun, tatár, majd török pusztítás, s végül a kommendátori intézmény. Az avignoni fogságból — a trienti zsinatig terjedő időben, 1330—1545 sok világi pap, sőt a végén királyoktól kommendált laikus kapta meg az apáti címet. Akik sem az egyházi törvénnyel, sem a rendi szabályokkal, sem az alapítók szándékaival nem törődtek. Ne csodáljuk, hogy lezüllött sok monostor színvonala, s végül nem akadt rendi utánpótlás sem.41 A XVI. században már több ilyen javadalmat hozzácsatolták valamelyik püspöki, vagy ka- nonoki stallumhoz. — Vidékünkön már az Anjouk korában sok olasz és francia kóborlóit, akik egyházi javadalmakat szereztek. XII. Benedek panaszát ismerjük, egy 38 Stifte, okit. 3. sz., 220. old. Uo. a 296. oldalon a rahoncai pecsét. 38 Kát. Szemle, 1902. 990—991. 40 Piispökségtört. I-ben az 1221. év eseményeinél. 41 Érdújhelyi, id. h. 34. 37
