Tanulmányok Csongrád megye történetéből 18. (Szeged, 1991)
Mátyás Sándorné Báthory Katalin : „Boldog korszak”. Németh László és Mátyás Sándor kapcsolata, összeállította és összekötő szöveggel ellátta: özv. Dr. Mátyás Sándorné Báthory Katalin
A levelekben a „hivatalos” rész után mindig ott van a barátért aggódó EMBER, só't nagyrabecsülésének is hangot ad nevelőapámmal kapcsolatban: ...„Őt én legigazibb barátaim közt tartom számon...” „Sanyi bácsira nézzen néha oda, nagyon szereti, becsüli magát” — írja és ezzel a gesztussal engem is megsimogat. Levélzáró — aforizma-szerű mondatai: ...„tüskés szívekben is lakhat, vagy éppen azokban, igazi szeretet”... — hosszan az emlékezetemben tartják a sorait, és még ma is kellemes gyermekkori emlékeket ébresztenek bennem. Pedig akkor még a hasonló mondatok sokszor csak talányt, kellemes fejtörést okoztak. A megfejteni, megérteni akarás mozgat a mai napig is. Melléklet: 3 db Németh László levél. Lám Edit Budapest Főváros Levéltára 1 Kedves Edit! Örülök, hogy első olvasói vonzalmához hű maradt, remélem a szakdolgozat írás gyötrelmei nem fogják eltávolítani tőle. A három téma közül — igaza van Sándor bácsinak — az első a legkönnyebben megoldható. A Berzsenyi könyv külön megjelent előszava, maga a Berzsenyi könyv, a Széchenyi, Kemény, a Nyugat elődei — s egy csomó kisebb tanulmány: biztos medret ad a Maga dolgozatának is. Ha az „1945 előtti Kritikáján és esztétikáján” egész tanulmányírói munkásságom értetik, akkor ez is hálás téma, hiszen benne van a Tanú, s azt én főművemnek — sajnos csaknem teljesen ismeretlen főművemnek — tekintem. Félős azonban, hogy a „Kritika s esztétika” épp a kényes problémákat akarja elkerülni s így elég sovány anyag marad, hisz én kritikát (a színházi kritikákon kívül) csak orvos koromban a Tanúig írtam. Viszont, ha a „Kritika, esztétika” ilyen megszorítást jelent, akkor 45 után nincs is értelme, mert ebben az időben csak tanulmányokat írtam. Ezt tehát tisztázni kellene, mielőtt választ. Ismeretlen, kiadatlan anyag félős, hogy több is lesz, mint kívánatos főleg a harmadik tárgykörben. Ezer gépelt oldalnyi tanulmánykötetem (kiadatlan tanulmányok), miután Kristó Istvánnal a lektorálás minden gyötrelmén túlestem, közel egy éve hever, továbbra is kiadatlan — úgyhogy most már nem is annyira a megjelenése, mint a kézirat visszaszerzése az, ami gondot okoz. (Az Égető Eszter 50 körül így tűnt el a minisztériumban, ha valaki a szétdobott korrektúrát meg nem őrzi, sosem jelenhetik meg.) Ezt szívesen kölcsön adnám tehát, föltéve, ha visszakapom. Nem tudom okosabb lett-e a felvilágosításaimmal. Nagyon örülök, hogy olyan tanárja van aki tanulmányaim felé tereli figyelmét, én is ezt tartom munkásságom fő 294
