Tanulmányok Csongrád megye történetéből 18. (Szeged, 1991)
Mátyás Sándorné Báthory Katalin : „Boldog korszak”. Németh László és Mátyás Sándor kapcsolata, összeállította és összekötő szöveggel ellátta: özv. Dr. Mátyás Sándorné Báthory Katalin
A Marienbad-i Elégiát persze megtanultam kívülről, ilyen recitert nem lehetett kihagyni már. „Mich treibt umber ein unbecwinglich Sehnen, Da bleibt kein Ruh als grenzenlose Tranen.” Bocsáss meg, de Goethét mindig lehet és szabad idézni, különösen mikor állandóan bőg az ember. Bőgő masina, „nnaicca” lettem valóságosan. Néhányszor átszaladtam Sipkáékhoz. Sándorral megint ideális órákat töltöttünk. Bemutattam néhány fejezetet fordításomból és egy V. W. tanulmányt. Az Irgalom-TÓ\ szóló cikket, még a húzás után sem volt hajlandó közölni ez a becstelen és a béka ü... is alacsonyabb Tiszai áj. Én és ismerőseim viszont a Biblia mellett tartjuk az Irgalmad és legmonumentálisabb művednek érezzük. A szentesi könyvkereskedő másodszor rendelt raktárát is elkapkodták. Bíró úr arra kért, hogy kérjelek meg az olvasókkal való találkozásra, egy előadásra a Kultúrházban. „Fizetnék a költségeid”. Megígértem neki, hogy továbbítom kérését. Ettől függetlenül hozzáteszem a magam meghívását, hogy várunk. 1965. szept. 10. Szeretettel, SÁNDOR 25 Kedves Sándor! Mély meghatottsággal olvastam leveled. Az hogy a természetünk nehéz, s részben magunk is oka vagyunk az elhagyatottságnak, mely öregségünkre körülvesz, nem csökkenti sem a bánatot sem az elhagyatottságot. Ha elvi csökönyeimből engedhetnék, most mindjárt leutaztam volna Hozzád, — de október 1-re át kell adnom az utolsó könyvemet (Kiadatlan tanulmányok) azután meg Ella készül le ide októberre. De az ősz vagy tél folyamán — okvetlen meglátogatlak s akkor Sándorék is átjönnének egy régifajta simposionra, s Micu barátodat is megismerhetem. (A könyvkereskedő kérését, sajnos el kell utasítanunk, mert veszélyes és pihennem kell a nap nagy részében, egy rámszabadított írás, egy nap alatt megöl.) Kérlek, írd meg: van-e ott Szentesen szálloda, ahol szobát lehet foglalni, — azt is azért választottam a veszélyeztetés helyett (eltekintve attól, hogy Te is maradra vagy most hagyatva) mert jobban elsáncolhatom benne az élethez szükséges mozdulatlanság óráit. Közben remélem, hogy ez a válás is csak olyan lesz, mint amilyen volt már nehány — s lentiétemkor kettesben talállak Benneteket. A búcsúzás bizony fáj — 234
