Tanulmányok Csongrád megye történetéből 18. (Szeged, 1991)

Mátyás Sándorné Báthory Katalin : „Boldog korszak”. Németh László és Mátyás Sándor kapcsolata, összeállította és összekötő szöveggel ellátta: özv. Dr. Mátyás Sándorné Báthory Katalin

Horváth Mihály Gimnáziumba tanárnak. Itt társadalmi munkáját tovább folytatta, előadásokat tartott, ugyanúgy, mint előbb Hódmezővásárhelyen, s vállalata a tanárok párt alapszervezetének titkárságát is. 1949-ben beiratkozott a budapesti Lenin Intézetbe, ott mint levelező tag, képesítést szerzett az orosz nyelv tanítására, amit 1949-től, 1956-ig kizárólagosan, minden más tantárgy nélkül, hét éven át tanított.

Közben két ízben is kapott egyetemi tanárságra meghívást. Először Sopronba az Erdőmérnöki Egyetem idegennyelvű lektorátusának vezetésére, majd a szegedi „József Attila” Tudományegyetem Germán tanszékének keretében felállítandó angol tagozat adjunctusi tisztségére Halász Előd5 professzortól. Szolgálati évei befejezésével az „Oktatásügy Kiváló Dolgozója” lett, kitüntetéssel és emlékéremmel, 1968 szeptember havában vonult nyugalomba.

Mátyás Sándornak a Hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnáziumban és a Szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban számos tanítványa volt, akik időközben kiváló egyetemi tanárok, orvosigazgatók, írók, költők lettek, magukkal vitték azt a morált és tudást, amit Tőle sajátítottak el. Dicsőségesen túlélte ezt a kort. Régi diákjai, még tudják, hogy a jellegzetes, lefojtott, suttogó hangját, olykor kemény, gúnyos megjegyzés váltotta fel.

Az ó-görög, új-görög, latin, olasz, francia, angol, német orosz és magyar nyelv tudója volt. Mátyás Sándor a nyelvekben költői alkotást látott, és az esztétika mérőzsinórjával mérte. Szinte naponta szóba hozta Hellasz antik világát. Legjobban a francia nyelvet kedvelte. Fordította: Priestley könyveit. Francis Jammes: „Champet- rerios et Meditations.” c. írását „A tenger” címen magyarra fordította, gyönyörű nyelvezettel. Történeti tanulmányt írt a római líra fejedelméről, a kétezeréves költőről: Horátius-ról is. Tanulmányt írt Juhász Gyuláról. Útirajzokat külföldi utazásairól. Választmányi tagja a hódmezővásárhelyi Tornyai társaságnak, szerkesztőbizottsági tagja a hódmezővásárhelyi Szoc. Dem. Alföldi Újságnak, a Puszták Népe c. hódmezővásárhelyi lapnak, a hódmezővásárhelyi kulturális életnek résztvevő tagja volt. Tagja a Délsziget c. lapnak, tagja a Magyar—Szovjet művelődési társaságnak. Számos előadást tartott. Pl. Szegeden orosz szeminárium vezető volt. Több díszoklevelet, igazgatói dicséretet kapott. Honvédtiszti tanfolyamon orosz nyelvtanár. Alapító tagja a hódmezővásárhelyi „Cseresnyés” Kollégiumnak. A Szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban egy régi iskolatársával,6 aki Amerikában él, alapítványt tett, „Barátság” néven, amelyet minden évben a legjobb „angol” nyelven érettségizett diák kapta meg, jutalomként. Mátyás Sándor angolnyelvű iskolakönyvet is írt. Váci Mihály költő szerkesztő így ismerte el: ...„bírálata nagyon hasznos, mert örömmel látja majd, hogy a jónak ígérkező szöveggyűjtemény elkészítésében Önnek nem kevés része volt. Tisztelettel üdvözli: Váci Mihály7 s. k. szerkesztő. (1957. november 1.)

Mátyás Sándor színdarabokat fordít pl. Moliere (melyeket Hódmezővásárhelyen előadnak). Népfőiskolái előadásokat is tartott. 1970-ben nagy munkát végzett fordítás terén. Lefordította: Virginia Woolf angol írónő azon két nehéz fordítású regényét, melyhez még senki sem mert eddig nyúlni, — a Hullámok és a Világítótorony c. műveket. Erről a munkájáról a Csongrád Megyei Hírlap, a több fővárosi iro5 Halász Előd (Bp. 1920): irodalomtörténész, germanista. Több éven át volt a szegedi bölcsészkar dékánja.

‘ Papp Géza (Szentes, 1908. XI 28.): tanár. 1914—1921 között Magyar Királyi Állami Horváth Mihály Reálgimnázium diákja. USA-ban él; 1985-ben Mátyás Sándorral alapítványt hozott létre a Horváth Mihály Gimnázium diákjai számára.

7 Vád Mihály (Nyíregyháza, 1924. XII. 25.—Hanoi, 1970. IV. 16.): költő, író. József Attila- díjas (1956, 1962), Kossuth-díjas (1966).

202