Tanulmányok Csongrád megye történetéből 18. (Szeged, 1991)
Bratinka József–Szigeti Ferenc: Szeged város tanácsának első jegyzőkönyve (1717–1723)
A SZÖVEG FORDÍTÁSA: ad 1. Jegyzőkönyv Szeged szabad királyi város nemes — belül név szerint is feljegyzett — dicső tanácsa alatt eme város esküdt jegyzője és szenátora, Tömösváry János József megkezdte e hányatott város szükséges további irányítása érdekében a jegyzőkönyvvezetést. A régi jegyzőkönyvtől — azaz a benne foglalt különböző tényekről és eseményekről — hihetőleg a sok-sok viszontagság miatt semmiféle feljegyzés nem maradt, s ahogyan magát a várost annyiszor látták porig égni és a levert belső zavargások következményeként szomszédai által szerencsétlenül kifosztatni, úgy kellett tapasztalnunk, hogy eseményeinek még az emlékét is kitépték (micsoda szerencsétlenség!), és hogy a jegyzőkönyv más részei, amelyeket kiváltságaink elnyerésének idejétől, de legalábbis 1710-től és azóta, e város legújabb újjáépítésének és az azt nyomban követő benépesítésének idejétől egy bizonyos ládikában töredékesen megőriztek, kivonatoltak és feljegyeztek, városházunk váratlan lebontása miatt vesztek el. Ez 1716-ban azért következett be, hogy az új erődítési mnukálatok számára legyen terület. A lebontást nekünk időben előre nem jelezték a főépítész ellenséges viselkedése miatt. Kelt Szeged szabad királyi városban, az üdvösség 1717. esztendejében, április 17-én. ad 3. A Szentháromság nevében: Miután Isten kegyelméből ez a mi megnyomorított városunk, Szeged szabad királyi város a török nehéz igája alól sok év eltelte után csak nemrégiben szabadult fel dicsőségesen, elnyerve régi kiváltságainak megerősítését és új adománylevél formájában a kegyet a dicső és győzhetetlen római császártól és magyar királytól, I. Józseftől, á mi kegyelmés urunktól 1710. június 30-án a várost megillető régi jogok teljességével együtt, s minthogy az ő nagyméltóságú udvari kamarája által tisztújítás történt a legkisebb városokig, amilyen fajta igen sok van, és ennek címén a város — többször említett esküdt jegyzőnknek, továbbá a nagytiszteletű Nagy János atyának, aki az egyházmegye Szent Ferencről elnevezett minorita rendjéből való, az eddigi falusi papnak a követségei, fáradozásai és emlékezetes buzgósága eredményeképpen, amelyet nagy készséggel tanúsított — egyetértésben a többi szabad királyi várossal, az 1715-i 107. törvénycikkely értelmében jogszerűen, törvényesen gyűlést tartatott és újjáalakult, majd más szabad királyi városok módjára és példájára, miután régi státuszát a városok polgári szabadságjogainak gyűlölői megzavarták, ebből az állapotból megszabadulva, Ő Szent Felsége legkegyelmesebb tisztújító rendelete értelmében ... önmagát szabály ózta tni kívánván ... a következők szerint ... ad 4. határozott és szerencsésen intézkedett 1717. április 24-én. A nemes és tanult Beiső Szenátus, azaz a tisztelt és szintén bölcs és körültekintő Rósa Dániel, Temesváry János József, Pálfy János, Futovicz János, Szíjgyártó János, Lantos Gergely, Dékány Péter, Vastagh István, Petricz János, Thot György, Fazekas Ferenc, Nagy Pál, továbbá Szabó Péter —akit az elhunyt Bozitovacz nevű szerb helyébe a szerb nemzetiség képviselése érdekében vett fel az alább név szerint is meg99
