Herczeg Mihály: A vásárhelyi leventék háborús kálváriája - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 17. (Szeged, 1990)
V. Dokumentumok
ÚJSÁGCIKKEK 1 Leventék üzenték Vígh Sándor hmvásárhelyi levente a vonatból levelet dobott ki, amelyben ő és több leventetársa értesítik szüleiket, hogy jól vannak. A következő hozzátartozókat, kérik értesíteni: Hegyi Imréné Zsoldos utca 26., Czirok Ferencné Halász utca 13. Kiss János gróf Bercsényi utca 33., Gulyás Jánosné Észak utca 22., Bálint Pál Tanya 1283/a., Török János Galamb utca 6., Égető Imre Béla utca 8., Vörös Sándorné Szentesi utca 47., Nagy István Kistópart utca 33. és Sós Balázs Cigány utca 30. — Berta Béláné Csomorkányi utca 35. szám alatti lakos közli, hogy férje ezt a levelet dobta ki a vonatból: Maczelka István Károlyi utca 6., Süli László Észak utca 4., Hódi Sándor Fáncsy utca 19., Nagy Imre Tanya 2560., Szabó János Ferenc József sugárút 94., Lantos János Tanya 2411., Arany János Hattyas utca 6., Benkő Pál Bajza utca 12., Kardos Ernő és Pista, a Kardos Imre bácsinak, aki Bodzásparton lakik az unokaöccsei, Kékesi János Veres utca 1/a, Zrínyi Győző tanító a tanyán, Kiss Sándor Márton mártélyfeketehalmi iskola, L. Tóth István Kishomok, Olasz Bálint Jókai utca 45., Dóda József, a Stempel cégnél aki volt. És ezenkívül még 600 levente volt Pozsonyban, akiket hoznak befelé az országba. — Tóth Imréné Szent László utca 57 szám alatti lakos férjétől az Arad-felé menő fogoly vonatról levelet kapott, melyben Surinya Imre, Surinya Antal, Harcsás Ferenc, Nagy Imre, Benkő Sándor, Suti Sándor, Csapos József, Tóbiás Mihály gorzsai leventék üzenik szüleiknek és testvéreiknek, hogy egészségesek és nincs semmi bajuk. (Vásárhely Népe 1945. május 31. 2.) 2 Hazahozzák a leventéket A Szálasi—Beregffy-féle gyilkos éra sok gaztette közül egyik legkomiszabb az volt, hogy ezerszámra sietve összeterelték a városokban a 16—19 éves levente fiakat s azokat gyors iramban kiszállították Németországba. Az volt a terv, hogy a magyar fiúkat, akiknek még az anyjuk mellett és az iskolákban lett volna helyük, gyorsan kiképzik fegyverforgató katonáknak és bevetik őket az első tűzvonalba. Ekkor már tudták, hogy elvesztették a háborút s a felnőtt katonák nem harcolnak lendülettel, viszont azzal tisztában voltak, hogy az elvakított gyerekek gondolkozás nélkül mennek majd a vágóhídra... Szerencsére a Vörös Hadsereg, de nyugatról az angolszászok is, olyan megsemmisítő gyors ütemben nyomultak be Németországba, hogy a magyar leventék túlnyomó többségét nem sikerült bevetni a frontális harcokba. így maradtak élve azok a fiatal legények, akik mérhetetlen szenvedésen mentek át közel 3/4 év óta. A magyar gyerekek legtöbbje, főleg a 16—17 évesek különféle munkatáborokban várják a 257
