Herczeg Mihály: A vásárhelyi leventék háborús kálváriája - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 17. (Szeged, 1990)
V. Dokumentumok
se egy akármilyen eldobott lábbeli. Egyszóval a tanyán a néhány darab nagyobb bútor és gazdasági gépen kívül semmi sem maradt (...) Ez a szükségtermelés pedig, a gazda szempontjából nem valami jól jövedelmező, mert a termés 10%-át kapja a tulajdonos (...) melyből az adót kellene befizetni, de még 50% se biztos, hogy kifutja. Hogy a tulajdonos kapna-e valamit, ha teremne? Nem tudom, erről nem beszéltek még” (...) 2 Juhász Károly Nagys. özv. Juhász Károlyné Hódmezővásárhely ÜL (kerület) Jókai u. 98. sz. Kérem, ki e levelem veszi, írja át lapra és küldje el a címzetthez. Csak írja meg, hogy ő másolta át. És majd ha lehet lapot küldeni már, küldje el. Drága jó Anyukám! Tudatom, hogy fogságba kerültünk április 4-én. Ezt a levelem vagonból írom. Már negyedik napja itt vagyunk. Pozsonyból indultunk és most Pest mellett Rákoson vagyunk. Hogy hová megyünk, nem tudom. Sok mindent beszélnek, de amit idáig mondtak, még egy sem teljesült be. Beszélik Szolnokot, Miskolcot, Gödöllőt, Jászberényt, de mondják Máramarosszigetet. Az az érzésem, hogy munkára visznek bennünket. De bízom a jó Istenben, ha ez így lenne is, nem soká tart. De ez nem fiksz, mert senkitől biztosat nem hallottunk. Mondták azt is, hogy az előbb említett táborokba visznek és 20—30-ig kiképzik, a többit hazaengedik. Édes jó Anyám, ti hogy vagytok. Nyugodjatok bele a sorsba. A jó Isten majd megsegít bennünket. Én jól vagyok, egészségem jó. Enni kapunk eleget, csak nektek legyen ennivalótok. Már több levelet írtam. Jó Isten segítsen benneteket. Számtalanszor csókol: Karcsi. 3 Tolnai Lajos Kedves Idegen! Nagyon kérem ezt a levelet lemásolva szíveskedjék a megadott címre elküldeni, segítségéért az Isten fizessen meg. Nagyon szépen köszönöm előre is. Tolnai Lajos egy magyar katona 253
