Herczeg Mihály: A vásárhelyi leventék háborús kálváriája - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 17. (Szeged, 1990)

V. Dokumentumok

zadok jöttek ki munkára. Az iskolába mentünk. Propaganda-előadáson egy őrmester tárta elénk a talán otthon lévő helyzetet. Szekszárd környéki epizódokat mondott el, amelyeket az emberi formából kivetkőzött katonák magyar anyákon, magyar lányo­kon visznek végbe, azért, hogy megtörjék a magyar férfi hitét, lelkét, azért, hogy állati ösztöneiknek eleget tegyenek. Ezek nem ellenségek, ezek rablók hazánk föld­jén. Ilyen a reguláris orosz rablóbanda — mondotta. Majd éjszakára német tisztek jöttek. Egy pár szót szóltak hozzánk, amit Pünkösdi százados úr le is fordított. „A győzelem biztos, ti vagytok ennek biztos zálogai. Ti vagytok az eljövendő új Magyar- ország felépítői.” Este moziban voltunk. Minta férjek c. filmet néztük meg, sajnos német volt, de ez nem számított semmit. Csak egy pillanatra felejtsük hontalansá­gunkat. Jelenleg esik az ólmos eső. Mosonszentpéter február 2. péntek. Reggelre nagyon meggyengült az idő. Egész tavaszias idő van. Már a reggeli órák­ban olvadt az úttesten a jégpáncél. Ma 9 órakor szemlén voltunk. Egy alezredes nézte meg a három falu katonaságát (Pusztasomorja, Mosonszentjános és Péter). Szemle után a szálláson voltunk, mert általános razzia volt a faluban, a szököttek kézre- kerítésére. Mosonszentpéter február 3. szombat. Ma 7-kor volt ébresztőnk. Ezután menetgyakorlaton voltunk, az osztrák határ mentén. Mi az első szakaszban voltunk Lajossal. E szakasz minden tagja operaéne­kes volt. Sajnos ennyi tehetség nem tudja összeegyeztetni művészi érzékét, ennek kö­szönhető, hogy Kerekes főtörzs egymás után vezényelt: „feküdj”, „feküdj”. Majd mikor látta, hogy semmire sem megy, minden lépést külön kúszva tettünk meg. Ez nekünk egy rendkívül jó szórakozás volt. Ők persze ették a kefét, de nekünk szenvedőknek ez nem számított. Este őrségben voltam 8-tól 9-ig. Nagyon szép hol­das este van. Sokat gondoltam haza ebben a magányban. Talán mikor együtt va­gyunk, nem is tudunk arra gondolni, hogy minket várnak, nem is tudjuk elképzelni, hogy talán nincs is értelme ennek a sok kálváriának. Csak így magányban lehet erre gondolni. Mosonszentpéter február 4. vasárnap. Ma 8 órakor volt a reggeli tej gyors elfogyasztása, utána szánkókon vadászatra vittek egész a határig. Itt nagy hóban három hatalmas kört írtunk le. Hála Istennek elég jó idő van. Majd mindannyian nagyon éhesek vagyunk, reggel óta semmi, már délután 4 óra. Vadászat után krumplilevest adtak ebben a sváb faluban. Sajnos inkább a jószág eszi meg, mint nekünk főzzenek eleget. Este a szálláson a vadászatot beszéltünk meg egész késő éjszakáig. Mosonszentpéter február 5. hétfő. Reggelre nagyon szép idő lett. Olvad hála Istennek, csak több hó ne essen. Később legnagyobb örömünkre eső kezdett esni. Ez mentett meg bennünket a röptér taposásától. Délelőtt mindig esett az eső. Délután a szálláson voltunk, minden perc­ben várhatjuk az elvonulást a röptérre. Azonban ez nem következett be, mert állan­dóan esett. Holnap is vadászatra megyünk. Mosonszentpéter február 6. kedd. Mára megint esett az eső. Ebben az időben indultunk vadászatra. Az eső 10 óra után elállt. Egy hatalmas kört írtunk le. Egész három óráig kifelé baktattunk a havas terepen. Este a levonulás szinte versenyszerűen ment. A repülős főhadnaggyal 223

Next

/
Thumbnails
Contents