Herczeg Mihály: A vásárhelyi leventék háborús kálváriája - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 17. (Szeged, 1990)
V. Dokumentumok
8 órakor indultunk el Rédéről. Bakonyszombathelyen, Kisbéren át Étére. Az utat esőben tettük meg. Kisbérnél elhagytuk a Bakonyt a Kisalföld déli részén jártunk. Kisbéren találkoztam Nagy Ferenccel. Tőle tudtam meg, hogy Bálint Pesten a Goldbergernél dolgozik. Muzsik Jánossal is itt találkoztam, Pápára mentek. Étén egy kis szobában húztuk meg magunkat, itt van Szilágyi L., Bánfi J., Lukács G., Pálinkás I., Szél S., Nagy Laci, Boros D., Zelenka J. Az egész társaság ismét együtt van. Ete, 1944. dec. 13. szerda. Egynapi pihenőt kaptunk. Visszamentünk a szállásra. Marhapaprikást főztünk, krumplival. Lajossal voltunk a beszerzők. Minden jól sikerült, csak fát nehezen tudunk összeszedni. Az ebédhez bort is kerítettünk. Délután írtam Bálintnak, hátha megkapja, tudom, ő is gondol rám. Estére krumplit sütöttünk, a melegen sokáig elbeszélgettünk. Nagyigmánd, 1944. dec. 14. csütörtök. Reggel ismét útnak indultunk bús vándorutunkon, a sáros úton Nagyigmándra, Csép községen keresztül. Az utat most is Hajdú kerékpárján tettük meg M. J.-vel. Most már teljesen a Kisalföldön járunk. Ennek a falunak is hatalmas forgalma van. Mindenfelé autók futnak. Itt együtt vagyunk egy szálláson, Szilágyi, Lukács. Szállásadónktól vacsorát kaptunk. Zsíros Pista bá’ is egy birkát főzött meg krumplival, sajnos a krumpli fövetlen, de ez a legkevesebb baj. Tiszta magyar falu. Sajnos az idő nem kedvez, most is havas eső esik. Holnap nem tudjuk megyünk-e tovább? Komárom, 1944. dec. 15. péntek. Reggelre ismét esett a hó. Ebben az időben indultunk el Kisigmándon keresztül, Komáromba. Úgy lebegett előttünk, mint egy pihenőhely. Ma is kerékpárral mentem. Mire a fiúk beérkeztek, már széjjelnéztünk a városban. Örömmel láttuk, hogy együtt vagyunk ismét vásárhelyiek valamennyien. Dél-Komáromot és Észak-Ko- máromot a Duna választja el egymástól. Innen ágazik ki az északi Duna és zárja be a Csallóközt. Dél-Komárom: ez az 1938-ik év előtt is a mienk volt. Ma már összeforrt a két város. Észak-Komárom: hatalmas épületei, melyek régi stílban épültek, bizonyságot tesznek régi múltjáról. Hatalmas hajóépítő műhelye van. Megnéztük a pozsonyi kaput a Duna fő útvonala mellett. Ennek a városnak sem volt még ilyen hatalmas forgalma, mint éppen a mai napokban. Ideiglenes szállást az 1-es számú műút mellett (Budapest, Bécs), a Monostori várerődben kaptunk. Itt egy hatalmas hideg pincében, elázva kaptunk szállást. Persze élelemről ma sem gondoskodtak. Csak az a fontos, hogy Hajdúéknak keressek jó szállást. Különben senkivel nem törődik. Komárom 1944. dec. 16. szombat. Reggel átmentem Májer Jancsival Észak-Komáromba. Délutáni parancskihirdetésen megtudtuk, hogy az 550/1 vasútépítő század kötelékébe tartozunk. Századparancsnok Gerencsér József fhdgy. Ismét itt maradunk a várban, csak most egy szobát kapunk. Monostori várerődöt 1871-ben építették. Erős fal veszi körül, melyen két kijárat van, egy a Bécsi útra, egy a Dunára. A falban külön épületek vannak és kívülről mint egy halom látszik. Oly tökéletesen van elkészítve, hogy a mai álcázás technikájának is teljesen megfelel. Hatalmas mivoltát mi sem mutatja jobban, hogy 5—6000 ember kényelmes szállást talál benne. Belső épületei is hatalmas tért foglalnak el. Ma utászkaszárnya. A mi szobánkba talán még a nap se tudna bejutni. Persze étkezésről ma is csak talán álmodni tudunk. Ete 1944. dec. 12. kedd. 215
