Herczeg Mihály: A vásárhelyi leventék háborús kálváriája - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 17. (Szeged, 1990)
II. Bevezető
a 9/10-ed rész testnevelési és katonai kiképzéssel telt el. A leventemozgalom értékes részének tartja a heti templomba járást, amely hozzájárult a leventék erkölcsi neveléséhez. „Egyenes őszinteség, a rend iránti fogékonyság, feladatának pontos ellátása, kötelességének mindenekelőtt való teljesítése, feljebbvalóinak, elöljáróinak tisztelete, egymás szeretete, megbecsülése, az együvétartozás érzése” — voltak a levente célkitűzései. 1943 nyarán Makón volt ifjúsági vezetőképző tábor, majd 1944-ben Szentesen. A középiskolásokat 1944 nyarának elején honvédelmi munkaszolgálatra hívták be a kecskeméti repülőtérre, ahol szeptember 21-ig dolgoztak. Az 1939: 2. tc-re hivatkozással szólították fel 1944. augusztus 26-án az 1932. évben született fiúkat, hogy beosztásuk végett jelenjenek meg a Levente Otthonban.6 A katonai Kiegészítő Parancsnokság az 1924-beli leventéket sorozás alá szólította. A sorozás szeptember 14-én idehallatszó ágyúdörgés közepette folyt le. A Maros völgyén Lugos, Belényes tájáig előnyomuló (később: III. magyar) hadsereg tevékenységét aggódva figyelte a lakosság. 1944. szeptember 15-én jelent meg a Levente Parancsnokság bevonulási hirdetménye, mely szerint a honvédelmi miniszter az összes III. korcsoportba tartozó leventét honvédelmi munkára igénybe veszi.7 A leventenyilvántartás szerint a harmadik korcsoportba 1422 levente tartozott, a II. korcsoportba 1726, az I-be 1648. De volt még a városban 787 „iskolába járó levente”, úgyhogy öt és fél ezer leventekorú fiatallal kell számolnunk.8 A szóban forgó plakát a bevonulás időpontjául szeptember 20, 21, 22-ét jelölte meg. Ligyelmeztetésül ott állt a felhívás végén, hogy „nevezettnek be nem vonulása esetén úgy a be nem vonulókat, mint a munkaadókat, illetve a szülőket a m(agyar) kir(ályi) Honvéd Törvényszék fogja felelősségre vonni.”9 A külterületi leventéket a tanyai iskolákhoz gyülekeztették, de a bevonulás valamiért elhúzódott. Az Arad környékén áthömpölygő szovjet erők éktelen harci lármája pánikhangulatot keltett a városban. Szeptember 22-én a Návay erdő környékén szovjet járőröket, „partizánokat” véltek látni. Ezen az éjszakán vitte szét a híradólánc a parancsot, hogy a leventék másnap 3 napi élelemmel jelenjenek meg a polgári fiúiskola előtti Szent István téren. Ugyanitt kellett megjelenni mindazoknak az 1921, 1922, 1923, 1924, 1925. évfolyambelieknek, akik eddig valami címen (pl. hadiüzem) nem vonultak be. 1944. szeptember 23-án a mázsaház és a polgári fiúiskola előtt sorakoztatták a leventeoktatók a századokba szedett leventéket. Az I. század a Szegedi úton haladt, Sándorfalván éjszakázott, majd a baksi majorban nyert elhelyezést. A II. század is részben ezen az úton, részben a mindszenti réven jutott el az ányási majorba. A III. század a régi Szegedi úton (ma: Bodzási út) haladt. Az atkai kompon kelt át a Tiszán, és a percsorai majorban nyert elhelyezést. Ugyanezen az úton ment el a IV. század is. Őket a Károly major istállójában helyezték el. Az V. század a Szegedi úton haladt, majd az Irma majorban, illetve a Serkéd majorban kapott szállást. Mindezek a majorok a Pallavicini uradalomhoz tartoztak. A zászlóaljtörzs a sövényházi (ma: Ópusztaszer) iskolába települt.10 A bevonulásból kimaradt leventéket a következő napokban kisebb-nagyobb csoportokban küldözgették a többi után. A majorokból lejártak a leventék a Ti6 VRV. 1944. 8. 26. 3. 7 CSMLHF Plakátgyűjtemény. Szám nélkül. 1944. szeptember 15-i plakát. 8 CSMLHF IV. B. 1406 b. II. 291/43. sz. 3 CSML HF Plakátgyűjtemény u. a. 10 Itt kapott beosztást Dániel Ernő, Endrey Antal és Schlosszer Miklós, Neskov Iván. 9
