Tanulmányok Csongrád megye történetéből 16. (Szeged, 1990)

Dóka Klára: Herrich Károly élete és működése (1818–1888)

DÓKA KLÁRA

HERRICH KÁROLY ÉLETE ÉS MŰKÖDÉSE (1818—1888)

A szűkebb szakmai körökön kívül viszonylag kevesen tudják, hogy 1988 november—decemberében Csanád megye, ezen belül Makó város jeles szülöttjének, Herrich Károly mérnöknek kettős évfordulóját ünnepeltük, éspedig december 4-én születésének 170., november 21-én pedig halálának 100. évfordulóját.1 Technikatörténetírásunk régi adósságát törlesztené életének és munkásságának monografikus feldolgozásával, mert Herrichről ellentmondásos értékeléseken kívül mást nemigen olvashatunk. Sárközy Imre 1894—1897-ben a Magyar Mérnök és Építész Egylet Heti Értesítőjében egy sor vízépítő mérnök rövid életrajzát megírta, és köztük szerepel Herrich Károlyé is. Azonban e két oldalas cikk az egyetlen a Tisza-szabályozás és a magyarországi vízimunkálatok egyik irányítójáról.2

Herrich Károly életének 70 évéből 35-öt töltött el állami szolgálatban a folyók mellett, ebből 29-et állt a vízügyek élén (1850 és 1879 között). Hogy munkásságát az irodalom agyonhallgatta, annak több oka is van. Egyik az, hogy Herrich tipikusan kivitelező, „hivatalnok” mérnök volt, szemben a törvényhatóságoknál vagy magánmérnökként földesuraknál, vízitársulatoknál tevékenykedő társaival, akiknek munkájában a tervezés, a megvalósítható vagy megvalósíthatatlan elképzelések kidolgozása nagyobb szerepet kapott. Ahogyan különbség van a mai műszakiak között a rendszerint „helyesen” tervezők, és „hibásan” kivitelezők elbírálásában, úgy a kutatók is szívesebben fognak hozzá a magán- és törvényhatósági vízimérnökök tevékenységének értékeléséhez, és a hivatali mérnökökét nem tanulmányozzák.

A jelentősebb vármegyei és városi mérnökök pályáját példásan feldolgozta a helytörténetírás. E vonatkozásban a szegedi Vedres Istvánt, a Pest megyei Bállá Antalt,3 a Moson megyei Laáb Gáspárt,4 az újabb kutatások területéről pedig a Szabolcs megyei Sexty Andrást vagy a békési Bodoky Károlyt5 említhetjük. Méltán nagy az érdeklődés a folyók első szisztematikus vízrajzi felmérését végző mérnökök munkája iránt is. A Körösöknél és a Dunánál dolgozó Huszár Mátyás,8 Vásárhelyi

1 A tanulmány rövidített változata előadásként elhangzott Szegeden 1988. november 14-én, Herrich Károly halálának évfordulója alkalmából.

2 Sárközy Imre: Régibb Vízimérnökeink. Herrich Károly. Magyar Mérnök és Építész Egylet Heti Értesítője, 1897. 39—41.

3 Farkas László: Vedres István élete és közgazdasági jelentősége. Budapest, 1930.; Fodor Ferenc: Bállá Antal élete és műszaki munkássága (1739—1815). Budapesti Műszaki Egyetem. Budapest, 1953.

4 Turányi Kornél: Laáb Gáspár és Magyar István. Két kultúrmérnök műszaki szolgálatunk úttörői közül. Budapesti Műszaki Egyetem. Budapest, 1958.

5 Szabó Ferenc: Bodoky Károly munkássága a reformkorban. Békési Élet. 13. 1978. 2. 242— 6

6 Huszár Mátyás leírása a Körös-vidékről: Vízrajzi Értekezés. Gyula, 1985.

247.

159