Tanulmányok Csongrád megye történetéből 16. (Szeged, 1990)

A földrajzi nevek

Berek, Bereklapos, Berekhát

Berek: -be, Berkén; -bű, -bűi; -be; berki Bereklapos: -on, -ba; rú, -rúl; ra; -i Berekhát: -on; -rú, -rúl; ra; -i

1. Bürkös-gát: Berki-gát: Stammér-gát: Berki út Ú. „Védőgát, méntőgát vót a mentesítés előtt. Az árméntesítés után út lett. 1946-ba kikövezték” (lásd bt., Berek tö.).

2. Csordakihajtó út Ú. „Naponta ezen az úton hajtották ki reggel a csordát, és este haza, a városba.”

3. Szent Vendel-szobor Szobor A tájékozódásban nincs jelentősége. A szobor Bereklapos 14. számú tanya telkén áll. (lásd Bereklapos tö.)

4. Ló'rinc-hát [P~; 1840~] S, sz. „Magos, partos rész. A tájékozódásba már nem használják.,, A név kihalóban van.

5. Gógány-lapos. „Ma is nádas. Tavasszal, ősszel vízállásos terület.”

6. Deák-tanya Ta. „Déákék lakják.”

7. Bánomháti temető Te. 1867 óta temető.

8. Gógányi: Gógány-parti rakodó. „A rakodókertbe az alsópártok jószágainak takarmánya (széna, szalma, kukoricaszár) és a lakosság tüzelője vót.”

9. Bánomháti rakodó. „A kisériek rakodója vót.”

10. Rakodókerti düliő Ú. „A két rakodó között van” (lásd 8; 9.).

11. Dancsik-tanya Ta. „Jeles tanya. Több, mint száz éves. Az új tulajdonos átépítette. Továbbra is Dancsik-tanyaként emlegetik.” A Dancsik-földön különböző korokból találtak régészeti leleteket.

12. Mónár-tanya Ta. A tanyát az itt élő 81 éves Molnár Péter nagyapja építette.

13. [P Bánomhát; 1840 Ház utáni földek\. A tájékozódásban már nem használják. A temetőnévben él tovább (lásd 7., Bereklapos tö.).

14. Farkas-tanya Ta. „A tanya körül hún sírokat tárt föl Csallány Gábor.”

15. Kis-Disznózug: Szennyvízderítő „Itt van a város szennyvízderítője.”

16. Bubori-tanya Ta. A tanya legalább 110 éves. A tanyatulajdonos 1896-ban ebben a tanyában született. Az apja is itt látta meg a napvilágot.

17. Várostanya Ta. „Régén a város csordása lakott benne. Most a Termál Tsz két juhásza (1970-es évek).”

18. özv. Lakosné tanyája Ta. Tulajdonosról.

19. Szeszfőzde Ép.

20. Csordakút: Gujakút [K~j. „Lent vót a laposba. Több méter átmérőjű, jó- vízű kút vót, még bővizű. Hatalmas védrit csak ketten tudták fölhúzni. Egy félnőtt embér fogta az ustorfát, a kútgém végire kötött kötéllel még égy bojtárgyerék segítétt.

kölönc farkalló kötél farkalló tuskó ustorfa kútgém ustorfa védér: dézsa

A bojtárgyeréknek, a farkallónak fél kéllett lépni égy 60—80 centis tuskóra (= fatönk), és árú annyiszor ugrott lé, ahány védér vizet húztak. Sújával még a rántással segítétt. Egy-égy nyári itatáskor 100—200 védérrel is elfogyott. Nem is védér vót, a hanem dézsa. A kútnak nem vót kávája, vastag palincsokkal vöt léfédve. így könnyebb vót kiemelni, irányítani a dézsát.”

73