Tanulmányok Csongrád megye történetéből 16. (Szeged, 1990)

A földrajzi nevek

60. Szeder-telep lásd bt.

61. Alsóréti főcsatorna [K~] Csa

62. Szeder düllő Ú. „A Szeder fődbirtokos családnak nagyobb kiterjedésű főggye vót a környékin. Ebbűi szakították ki a Szeder-telepét is.”

63. Bikás Székéj-düllő Ú. „Sok Székéj vót, így különböztették még. Bikákat tartott, apaállatokat.”

64. Vecseri-fok Csa. „A Vecseri-fok ásott csatorna, arra terelték a vizet a Kurca-. eredeti ágyából. Ahol a híd van: ott zárt víz volt, két gát zárta el. Az egyik gát ott volt, ahol a Vecseri-fok kezdődik, a másik a gát a Konc-örvény előtt van ma is, de most át van vágva mind a kettő” (Ny. A. 11.) 1. 70.

65. Liget lásd bt.

66. [1840 Téré hát]. Nem használják.

67. [1840 Téré fok: K~]. Nem használják.

68. Faragó-tanya Ta. Tulajdonásról.

68. Faragó-tanya Ta. Tulajdonosáról.

69. Verner-örvény „A Verner előtag családnév. Örvénye volt itt a Kurcának.”

70. Konc-örvény: Konc-átjáró: Konc híd Híd. Gyaloghíd.

71. Ilona-part [K Szent Ilona; 1840 Szent Ilona szigete] Ds, sz. „.. .Szentes városa lakosai a város alatti rétségben Böjtösi István nevezetű papjukkal Szent Ilona szigetébe költöztek...” (Pkr.) A régészeti leletek Árpádkori településre utalnak (lásd A Rét történetét).

72. Nagy-örvény lásd bt.

73. Csukás-rompa. „Tiszai rompa a Rétén.”

74. Sós düllő: Faragó düllő Ű. „Sós postatisztviselőnek valamikor a düllőbe vót a tanyája, Faragónak is.”

75. Csukás Mf. „Nádas, vízállásos terület. Füzes, gyékényes.”

76. Öreg Faragó-tanva Ta. Tulajdonosáról. „A Rét legrégibb tanyájának tartják.”

77. Stammer düllő Ú. „Stammér Sándornak ebbe a düllőbe vót a tanyája. Alispán vót.”

78. Stammér híd Híd. lásd Berek 1.

79. Taplika [K~-tó] Mf. „Nádas, vízállásos terület a gát mellett. Ritka év, amikor kiszárad.”

80. Alsóréti iskola. Ép. Megszűnt az iskola.

81. Szégi-tanya Ta. Tulajdonosáról. „A tájékozódásban fontos vót. 1949-ben, amikor mégalakult a Tiszaménti Tsz, itt vót az ideiglenes irodája. Később, mikor nevet változtatott, Rákóczi Tsz létt, akkor begyütt az iroda a Szent Ilona-partra.”

82. Szegi düllő Ú. „A Szégi-tanyárul.”

83. Bérézvai-tanya Ta. Tulajdonosáról.

84. Szénási-tanya Ta. Tulajdonosáról. „Fontos volt a tájékozódásban.”

85. Örvény-tó [K~ ; 1840~] Mf. „Nagy terület vizes, gyíkínyés. Nyárfával tele- pítétték bé.”

86. Farsang-tanya Ta. Tulajdonosáról.

87. Vas-tanya Ta. Tulajdonosáról.

88. Gránic-tanya Ta. Tulajdonosáról.

89. Zsup-sziget [K Külső ártér; 1840 Zsup-tó]. Sziget. A Zsup-tavat az 1840-es térkép kb. a Sulymos-tó fölött jelöli, vagy annak részeként. „Zsup-sziget mesterségesen, az ármentesítés idején született. Háromszög alakú, mindhárom oldala kb. 1 km hosszú. A zöldár mindig elönti.” (N. I. 10.) „A Zsup-szigeten halászok éltek, még jelentős volt a tiszai halászat. 20 halászgunyhó volt a szigeten.” (Ny. A. 26.)

n