Tanulmányok Csongrád megye történetéből 16. (Szeged, 1990)
Zsíros Katalin: Szentes földrajzi nevei. Bevezetés
ZSÍROS KATALIN SZENTES FÖLDRAJZI NEVEI „Csupa legendák és jelek” (Ady: Séta bölcsőhelyem körül). Bevezetés A földrajzi név fogalmát tágabban kell értelmeznünk, mint ahogyan a köztudatban él. A nyelvtudomány földrajzi névnek mondja a „táj különböző részeinek, illetve a tájban található természetes és mesterséges alakulatainak megkülönböztető neveit”. Földrajzi névnek számítanak a városrész, határrész, utca, dűlőút nevek, de a nevezetesebb tanyák, töltések, keresztek, fák, kutak stb. nevei is. A földrajzi nevek gyűjtése különösen fontossá vált a mezőgazdaság átszervezésével. A nagyüzemi táblás gazdálkodás következtében átalakult a határ, megszűntek a dűlőutak, tanyák. Az ember és a föld kapcsolata megváltozott, az ősi nevek kiveszőben vannak. Pedig a földrajzi nevek „múltunknak beszédes emlékei”, „bennük van egy táj anyagi műveltségének és társadalmi alakulásának egész története”. Tükrözik a földrajzi nevek nemcsak a táj természeti-földrajzi viszonyait, hanem a tájban élő népesség történetét, és az ott lejátszódó eseményeket is. (Végh József: A földrajzi nevek gyűjtésének jelentősége, Hadrovics László: Történelem és művelődés a földrajzi nevekben, Nyelvőr 1964. 3. sz.) Lőrincze Lajos már az 1940-es évek végén erősen szorgalmazta a földrajzi nevek gyűjtését. Az általa irányított kutatócsoport egyik tagja, Farsang Ilona egyetemi hallgató 1949-ben mintegy 1200 szentesi földrajzi nevet gyűjtött össze, amely az MTA Nyelvtudományi Intézetébe került. Minderró'l csak 1989-ben, a kézirat nyomdába adása után értesültem, így ezt az anyagot már nem tudtam hasznosítani. Szentes földrajzi neveit 1965 és 1985 között gyűjtöttük össze. A gyűjtésben főleg az 1970-es években a Pollák Antal Erősáramú Szakközépiskola néprajzi szakkörének diákjai vettek részt, majd a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi karának hét hallgatója 1972 februárjában „vallatta a tanyákat”. Az egyetemi hallgatókat gyűjtőmunkájukban a helyismerettel bíró szentesi néprajzi szakkörösök segítették. Az egyetemi hallgatók Nyíri Antal a JATE nyelvész professzorának indítványozására töltötték itt a gyakorlatukat. Nyíri Antal, aki szentesi születésű, mindig figyelemmel kísérte a megyei honismereti bizottságban is a szentesi földrajzinév-gyűjtést. A szellemi irányításon túl gyakorlati segítséget is nyújtott Szentesnek, hiszen az említett hét egyetemi hallgató több száz névvel gazdagította az anyagot. Mindig megértő figyelemmel kísérte a földrajzinév-gyűjtést a megyei és a városi Hazafias Népfront és a szentesi Városi Tanács. Külön kell megemlékeznem adatközlőinkről, akik a gyűjtőmunkában segítettek, és értékes adatokkal gazdagították az anyagot. Az összegyűjtött földrajzi névanyag közös munka eredménye. Remélem, szolgálni is fog bennünket, szentesieket, hogy jobban ismerjük múltunkat. 5
