Tanulmányok Csongrád megye történetéből 16. (Szeged, 1990)

Farkas József: „Földet és jogot a népnek” (A függetlenségi baloldal útkeresése. Sima Ferenc útja a radikalizmusig)

ba bocsátották. Ennek feltételei 100 Ft előleg és összesen 400 Ft vételár, szőlő esetén 800 Ft.224

Ahogy a sitéri akció közeledett a megvalósulás felé, úgy bontakoztatta ki megye- szerte Tasnády ügyvéd vezetésével az ellentábor a maga akcióit. Tasnády mögött állt Vadnay főispán és az uradalmak, főként a Pallaviciniek. A sitéri akció esetleges sikere, ugyanis elnéptelenedéssel fenyegette az uradalmi községeket. Menetközben ugyanis folytatódtak a községek, főként Sándorfalva akciói a birtokszerzés irányába. Sima és hívei irányításával nagy nyomás nehezedett az uradalomra. Az uradalmak ellenakciókkal válaszoltak. Pallavicini Sándor őrgróf Péteri pusztán letelepedett lakosságot tette földönfutóvá. Az előzmény az volt, hogy 110 család vette meg a birtokot az Aradi Polgári Takarékpénztártól, amely kilátásba helyezte, hogy a vételár 2/3 részére hosszúlejáratú hitelt biztosít. Ebbe a vevők belementek, ám a pénzintézet tönkrement és a föld terhét átvette az őrgróf, majd megkezdte a kíméletlen végrehajtást. Felajánlotta, hogy az országos Hitelszövetkezet útján biztosítja a kölcsönt 20 éves törlesztéssel 9% kamat mellett, mivel a vevők az addigi 6%-ot sem bírták, nem vállalták a feltételeket. A lakosság szorongatott helyzetében felajánlotta, hogy a haszonbér levonása után — addigi használat után — kapják vissza kamat nélkül a befizetett pénzüket és elhagyják a területet. Sima is azt tanácsolta nekik, hogy minden elfogadható módon egyezzenek meg, mert mindenükből kifosztja őket az őrgróf.225 Végül földönfutóvá vált a lakosság. A Károlyiak is megkezdték a „bosszút”. Károlyi Imre gróf, Mágocs község akkori tulajdonosa a községhez tartozó Tompahát és Lászlótelek lakosságát kívánta földönfutóvá tenni. Az ott élő 110 családdal szerződése volt az uradalomnak. Az általuk használt földért fuvarral tartoztak, a nincstelenek pedig az uradalomban dolgoztak. A település 50—60 évvel korábban jött létre. Most a gróf felmondta a további szolgálataikat és felszólította őket, hogy hagyják el az uradalom területét. Felmondott a gróf Csúcsteleken is 31 családnak. Ezek a telepesek addig is rabszolgái voltak a grófnak, a telepet engedély nélkül el sem hagyhatták, a földesúr kénye-kedve szerint bánt velük, sorsuk a jobbágyrendszer idején jobb volt, mert a jobbágy is érvényesíthette jogait. „Hol van ezen régi jobbágyok sorsához képest Károlyi Imre gróf modern jobbágyainak helyzete?” — kérdezi Sima, majd így folytatja — a grófnak jussa van ehhez, őseiről örökölte ezeket a jobbágyokat, hatalmas birtokokkal. Tehernek tekinti ezt a földjén. Letörli onnan. Hogy a törlés alatt ezer szem lábad könnybe, száz és száz kebelből fakad fel a kétségbeesés kínos aggodalmának fájó sóhaja, az nem tartozik senkire. A könnyet felissza a föld és a modern jobbágy testét takaró rongy; A fájó sóhaj pedig légbe száll s nyom nélkül nyeli el a nagy világ űr. Ez a modern jobbágy sorsa Csongrád vármegyében Má- gocson.226 Sima keserű vezércikke hűen fejezi ki az uradalmi állapotokat. Az ilyen cikk megírása izgatásnak számított. „Nekünk a hivatalos sajtó hasztalan hányja fel, hogy munkás izgatok vagyunk” — írja a cikk írója és vállalja a legkeményebb ellene irányuló hajsza idején is, hogy ujjat húzzon a hatalmas uradalmak uraival.

Károlyi Imrének nem kellettek a korábbi feltételek mellett volt jobbágyai, dúskálhatott az olcsóbb kínálat miatt, de a megyei munkaerőkínálat csökkenése már neki sem volt érdeke és Pallavicini őrgrófnak sem. Ezért került a sitéri akció a támadások kereszttüzébe. Sándorfalváról több mint 300 család készült Sitérre, de komolyan érintette az akció Algyőt és Sövényházát is. Hamarosan elterjedt, hogy Sima az

224 Tiszavidék (csongrádi ellenzéki lap) 1899. november 26.

226 Csongrádmegyei Ellenzék 1900. július 8. Egy község népe végrehajtás alatt.

226 Uo. 1900. július 4. Modern jobbágyok. Korábbi tudósítások az eseményről: június 24., 27., 29.

339