Tanulmányok Csongrád megye történetéből 16. (Szeged, 1990)

Farkas József: „Földet és jogot a népnek” (A függetlenségi baloldal útkeresése. Sima Ferenc útja a radikalizmusig)

tatásügyi miniszter csak fokozta az elkeseredést azzal, hogy Ferencz József uralkodásának 50. éves évfordulója alkalmából hálaadó istentisztelettel egybekötött ünneplést javasolt. Az ellenzék, mivel Ferenc József csak 1867-től Magyarország királya és 1848-ban a szabadságharc vérbefojtója volt, végképp dühbejön. A dualizmus addigi fennállása óta egyébként állandó közjogi téma volt ez a kérdés. December 7. (A Tisza-lex után) Bánffy fel akar szólalni (balfelől: Eláll! Ki vele! Nem hallgatjuk meg! Takarodjék ki!) Később Polonyi Géza: „Fölpofozzuk a miniszterelnököt!” Az ellenzék ezen az ülésen kimondja, hogy többé Bánffyt nem hallgatja meg. A szavát be is tartotta. Bánffy ezután csak február 18-án tudott ismét megszólalni, amikor lemondását jelentette be. Még december 7-én lemondott Szilágyi Dezső, házelnök és helyettese is.182 Ezután néhány napon hasonló hangnemű vita után az, uralkodó december 10—17-ig elnapoltatta az országgyűlést.

Az obstruáló ellenzék közben elhatározta, hogy a küzdelmet az utcai tüntetésekre is kiterjeszti. Megbízták Lukáts Gyula és Sima Ferenc képviselőket, hogy teremtsenek kapcsolatot a szociáldemokrata pártvezetőséggel és indítsanak közös akciót.183 A pártvezetőség ebben az időben a soronkövetkező pártkongresszus előkészítő munkálataival volt elfoglalva és már szeptemberben úgy határozott, hogy a kongresszust egy vidéki városban fogják megtartani a kitoloncolások miatt. A színhelynek Ceglédet tartották a legalkalmasabbnak mivel ott Várkonyi híveinek már két ízben is engedélyeztek kongresszust. Október 28-án jelentette be a Pest megyei főispán, hogy egy vidéki ember járt a ceglédi rendőrkapitánynál, hogy tagpogatód- zon a kongresszus megtartási lehetőségei iránt. Az engedélyezési kérelmet Bokányi Dezső, Baron Ede és Pfeifer Sándor írták alá. A kérelmet a főispán nyomban felterjesztette a belügyminiszternek, akinek az volt az előzetes kívánsága, hogy mielőtt döntenének terjesszék fel. Ezután a belügyminiszter leiratában felszólította a főispánt, hogy a kongresszust ne engedélyezzék azzal az indokkal, hogy az előző évi kongresszusok a közbiztonság megbomlásához vezettek. Egyúttal leiratot intézett valamennyi főispánhoz, hogy a kongresszusi előkészületeket akadályozzák meg, mivel ilyen kongresszust nem fognak engedélyezni.184 Gubody Ferenc, Cegléd polgár- mestere november 28-án keltezett végzésében a belügyminiszter utasítása szerint betiltotta a Szociáldemokrata Párt Ceglédre tervezett kongresszusát. A pártvezetőség ezután úgy határozott, hogy a kongresszust mégis Budapesten fogja megtartani és megváltoztatta a felhívásokat. Nem tudva a belügyminiszter döntéséről, nem számolt azzal, hogy fennállása óta első ízben a pótkongresszusát is betiltják. A betiltás bekövetkezett, azzal az indokkal, hogy a budapesti rendőrség nem akarja a ceglédi hatóságok tekintélyét csorbítani és nem látja biztosítottnak a közrendzavarás elkerülését. A karácsonyra meghirdetett kongresszus egyik legfontosabb kérdése lett volna a függetlenség és az önálló vámterület tárgyában már korábban meghozott indítvány. A pártvezetőség az egyik ülésén, a beterjesztendő határozati javaslatot is elkészítette ehhez a témához:

„Tekintettel arra, hogy Magyarországnak szükségszerűleg fejlődő ipari állammá kell alakulnia, tekintettel továbbá arra, hogy Magyarország fejletlen és kezdetleges iparának fejlődéséhez természetszerűleg védvámokra szükség van, — tartalmazza a határozat — tekintettel továbbá arra, hogy Magyarországon nagy iparral egyetemben hatalmas munkásosztály képződhetik, amely az osztályellentéteket elsimítva nagyon elősegítheti a szociáldemokrata agitációt és a szociális eszmék fejlődését,

182 Uo. 19. k. 150—155. 1., ill. 164.1.

183 FL Főkap. ein. res. 1430/1898.

184 OL BM res. A leirat kelte 1898. november 27.

325