Tanulmányok Csongrád megye történetéből 16. (Szeged, 1990)

Farkas József: „Földet és jogot a népnek” (A függetlenségi baloldal útkeresése. Sima Ferenc útja a radikalizmusig)

vitája során teljes érdektelenséget tanúsít és csak néhányan lézengenek a parlament­ben.23 A belső viták nyilván ennél hevesebbek voltak, így Sima Ferenc személye lassan terhessé vált az Ugrón Párt számára is, miután több ízben kínos helyzetbe hozta a pártját. A következő lépések már kézenfekvőek voltak. Helfy Ignác halálával megüre­sedett szegvári kerületben a párt Ugrón Gábort kívánta felléptetni, végül a jelölés Mülek Lajosra (Kossuth Párt) esett. Ezért Simát a Népszövetségben árulással vádol­ták. Sima mindent megtett Ugronért, akivel szemben igen nagy tisztelettel viselte­tett és tulajdonképpen az ő személye iránt érzett tisztelet tartotta őt eddig is pártjá­ban. Az alaptalan vád azonban elvágta a laza köteléket. Sima Bartha Miklóshoz írott levelében bejelentette a pártkörből való kilépést. Csalódását már választói előtt is kifejezte beszámoló beszédében az obstrukciót követő kompromisszum után.24 Majd a rágalmazás utáni kilépését is tudatta a szentesi pártkörrel, amelyik lépését helyeslőleg vette tudomásul.25 így Visontai Soma után Sima is kilépett. Visontai még május elején szánta el magát hasonló lépésre a 16. § miatt. A pártkörben és a parlamentben is Polonyi Géza helyeslőleg foglalt állást, Visontai Polonyival támadt személyes vita után kilépett a pártkörből, melyet Bartha Miklóshoz írott levelében jelentett be.26 Bartha válaszként Visontait támadó cikket jelentet meg a Magyarország­ban, melyre Visontai nyomban válaszolt az Egyetértésben. Kijelentette, hogy egyik függetlenségi árnyalathoz sem kíván csatlakozni, de megmarad 48-asnak, majd Gyöngyösre utazik és bejelenti a választóinak, hogy „Az általa kifejtett választási programjához, mely Magyarország politikai és gazdasági függetlenségét tiszta demok­ratikus alapon és a 48-as alkotmányjogi és demokratikus intézmények fenntartásával kívánja felépíteni, hűen ragaszkodni fogj’27 Polonyi magatartását hevesen bírálta Sima lapja, a Szentesi Lap is, Simát baráti kapcsolat fűzte Visontai Somához. Mindez ekkor Simát még nem vezette el a párt­jával való szakításig. Az alkalmas lépés csak később érkezett el. Ugyanis Sima nem kívánt azzal meglégedni, hogy a pártkörből kilép, hanem új pártot kívánt alapítani. Ahhoz pedig, hogy egy párt komoly eséllyel működhessen legalább egy országos lap megnyeresésére is szükség volt. Sima Ferenc októberben megvásárolta a Függetlenség c. lapot és a hozzátartozó Vörösmarty Könyvnyomda Rt. részvényeinek zömét, így 150 ezer Ft alaptőkével új vállalat jött létre. A dr. Székely Béla szerkesztésében meg­jelenő Függetlenség volt addig is a legradikálisabb, árnyalatoktól független ellen­zéki lap a fővárosban. Sima terve az volt, hogy a lapot a radikális politika igazi szó­csövévé teszi. ,,A Függetlenség lesz Magyarországon az első igazi radikális lap, mely törhetetlen eréllyel, alkut és kivételt nem ismerő elszántsággal fog küzdeni az ország és a nép jogaiért.”28 — írja a Szentesi Lap. „Régi vágyam, hogy legyen Budapesten egy igazi ellenzéki lap” — mondja Sima. Ezzel egyidőben hasonló dicsérő jelzőkkel jelenti be Székely Béla a Függetlenség vezércikkében Sima Ferencnek a lap számára történt megnyerését.29 Sima Ferenc ekkor még nem hirdetett meg külön programot, hanem a kapcsola­tokat kereste. Hasonlóan önállósítási gondolattal foglalkozott Vázsonyi Vilmos is, a demokrata kör elnöke. Szeptemberben különösebb visszhang nélkül új kispolgári 23 Uo. 351—358. 1. 24 Szentesi Lap 1897. szeptember 15. 25 Szentesi Lap 1897. november 3. 26 Egyetértés 1897. május 8. 27 Egyetértés 1897. május 15. 28 Szentesi Lap 1897. október 31. 29 Függetlenség 1897. október 31. 278

Next

/
Thumbnails
Contents