Tanulmányok Csongrád megye történetéből 16. (Szeged, 1990)

Dóka Klára: Herrich Károly élete és működése (1818–1888)

3. TÁBLÁZAT

Folyószakasz

Eredeti hossza, km

Megrövidült szakasz, km

db

Átvágások

km

T iszaúj lak—V ásárosnamény

87,2

54,5

15

10,5

V ásárosnamény—Csap

79,4

48,4

14

8,7

Csap—Tokaj

170,7

84,4

33

23,5

Tokaj—Szolnok

380,8

199,0

28

45,0

Szolnok—Csongrád

134,6

88,2

4

6,6

Csongrád—Szeged

105,5

72,4

7

11,1

Szeged-torkolat

253,6

181,9

11

28,4

Összesen

1211,8

728,8

112

133,8

A mezőgazdaságban egyre jobban beértek a szabályozás eredményei: a mentesített területek az 1870-es évek végére kiszáradtak, és ahol a belvíz nem jelentett akadályt, lehetővé vált a szántóföldi termelés. Az ország fölhasználati struktúrája az 1879 —1884. évi kataszter szerint a következő képet mutatta:

4. TÁBLÁZAT

Művelhető területek % szerinti megoszlása

Művelési ág

%

Változás 1847-hez képest, %

szántó

43,42

+ 6,71

rét

11,22

+ 1,22

legelő

13,90-3,51

kert

1,30

+ 0,20

szőlő

1,34-1,39

erdő

28,48

+ 3,57

nádas

0,34

—

Összesen

100%

A Tisza menti megyékben az országostól eltérő arányokkal találkozunk.

188