Szabó Tibor – Zallár Andor: Szent-Györgyi Albert Szegeden és a Szent-Györgyi Gyűjtemény - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 15. (Szeged, 1989)
Szent-Györgyi Albert Szegeden
A budapesti akcióhoz Straub F. Brúnó professzorral, Szent-Györgyi szegedi utódjával az élen, csatlakozott a Szegedi Tudományegyetem is.126 A háború következményei: a termelőerők pusztulása, az infláció, az élelemhiány, súlyos akadályokat gördített a kutatómunka újraindítása elé. Szent-Györgyi tudta, hogy munkatársainak kutatási eredményei nem függetlenek mindennapos gondjaiktól. Az elméleti tudós Szent-Györgyinek e nehéz körülmények között megnyilatkozott jó gyakorlati érzéke. Az általa létesített Természettudományi Akadémia mintegy 50—60 tagját és azok családtagjait Vorosilov marsall támogatásával rendszeresen ellátta ebéddel, ami igen nagy dolog volt abban az időben. A budapesti intézetében megindult kutatómunka és a sok közéleti elfoglaltság következtében a professzor szegedi kapcsolatait levelezéssel tartotta fenn. ÜZENET A TÁVOLBÓL Az 1947 őszén Svájcban tartózkodó Szent-Györgyit váratlanul érte legjobb barátjának, az antifasiszta ellenállásban és a felszabadulás utáni szellemi újjáépítésben segítőjének, a Magyar—Szovjet Művelődési Társaságban elnöktársának, Zilahy Lajos író letartóztatásának híre. Ekkor már nyilvánvalóvá vált, hogy a II. világháború antifasiszta szövetséges hatalmai között végleges a szakítás. A két tömb egymáshoz való viszonyát a hidegháború jellemezte, aki tehát a győzelem előtt a nyugati hatalmakkal olyan kapcsolatot tartott fenn, amilyent Szent-Györgyi is, könnyen keveredhetett gyanúba, hogy valamelyik imperialista hatalom kémszolgálatának ügynöke azóta is. Olyan jelzéseket is kapott, hogy a kezdődő bizalmatlansági légkör az ő személyes szabadságát is veszélyezteti. Ezért nem tért haza, és az Egyesült Államokban kívánt letelepedni. 1948-ban a pesti egyetemhez írt levelei, szabadságkérése kutatásainak folytatásához, arra utalnak, hogy bízott visszatérésében. Véglegessé akkor vált amerikai tartózkodása, midőn Woods Hole-ban a Tengerbiológiai Laboratórium Izomkutató Intézete (Laboratory of the Institute for Muscle Research) igazgatójaként folytathatta kutatásait. Újabb éveket szentelt a Szegeden megkezdett kutatásainak, az izomösszehúzódás biokémiájának felderítésére, majd fokozatosan az életfolyamatok szubmolekuláris alapjai kerültek érdeklődésének homlokterébe. Munkája nyomán két új tudományág, a szubmolekuláris biológia és a bioenergetika megalapítói között emlegetik. Korszakalkotó kötete volt az 1957-ben kiadott Bioenergetics.127 1960-ban a thymus (csecsemőmirigy) tanulmányozásába kezdett, kutatásai a sejtműködés szabályrendszerének megismerését, a sejtosztódás szabályozásának, ellenőrzésének lehetőségeit célozták. így jutott el a rákkutatáshoz, aminek személyes indítékai is voltak: a számára két legkedvesebbet, feleségét és leányát is rákbetegség vitte el, hátrahagyva a tudóst és a három unokát. 126 A tudomány a munkásokért, a munkások a tudományért. Dr. Straub Ferenc Brúnó elvtárs egyetemi tanár a Szent-Györgyi Albert vezetésével kezdeményezett mozgalomról. -— Délmagyar- ország 1946. június 9., 4. 127 Szent-Györgyi, Albert: Bioenergetics. New York, 1957. Akad. Press, 143 p. 75
