Szabó Tibor – Zallár Andor: Szent-Györgyi Albert Szegeden és a Szent-Györgyi Gyűjtemény - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 15. (Szeged, 1989)
Szent-Györgyi Albert Szegeden
Nagyon kérem Nagyméltóságodat, hogy szándékainkról a küldöttség irataiból tájékozódni és sürgős útját hathatósan elősegíteni, egyben a küldöttség útján a felszabadító bizottság és a II. ukrán hadsereg között a közvetlen kapcsolatot is megteremteni méltóztassék. Fogadja Nagyméltóságod legőszintébb tiszteletem megnyilvánulását. Budapest, 1944. november 19. Bajcsy-Zsilinszky Endre s. k. a magyar nemzeti felkelés felszabadító bizottságának elnöke.”112 Úgy határoztak, hogy a küldöttség az orosz és francia nyelvre lefordított és aláírt leveleket a székesfehérvári repülőtérről november 23-án katonai gép fedélzetén viszi át a fronton.113 A Katonai Vezérkar és a bizottság számos tagjának, köztük Bajcsy- Zsilinszky Endrének november 22-én este és éjjel történt letartóztatása azonban megakadályozta a küldöttség elindulását. A bujkáló Szent-Györgyi népszerűségét a nyilas kormány fel akarta használni céljai érdekében. November végén a Műegyetem teljes németországi kitelepítésével szembefordultak a tanárok. Csilléry kormánybiztos, miután az oroszok legkülönbözőbb „kegyetlenségeit” ecsetelve sem tudta megváltoztatni a hangulatot, Szent- Györgyire hivatkozott. Mint mondta, Szent-Györgyit az oroszok Szeged parancsnokává tették, s ebben a minőségben együtt kegyetlenkedett velük. Rengeteg embert végeztetett ki, válogatott kínzásokkal, később azonban az ő idegrendszere sem bírta a kegyetlenkedést, és megutálta az oroszokat. Elmenekült Szegedről, megadta magát a nyilaskeresztes kormánynak. A nyilasok nagylelkűen megbocsátottak neki, s most a belügyminiszter vendége.114 Eközben Szent-Györgyi, aki egyáltalán nem szeretett volna a belügyminiszter „vendége” lenni, sorra változtatta búvóhelyét. Legutolsó állomása a Városliget szélén Esterházy grófnő villájának pincéje volt. Az út túloldalán már a szovjet csapatok voltak, így oda a Gestapo ügynökei és a nyilasok nem tudtak kimenni. Veszélyes hely volt, mert ágyúval lőttek, de kevésbé volt veszélyes, mint a német titkosrendőrség. Felesége a Vörösmarty utcában maradt, egész családjával. Mikor az utca felszabadult, Szent-Györgyi visszatért feleségéhez. „Alig értem oda — mondta — jelentkezett nálam egy orosz őrnagy... Megbízatása volt Molotovtól, hogy biztonságba helyezzen...” A 12 tagú családot levitték Szegedre, Szent-Györgyit és feleségét pedig Enyingre, a Malinovszkij főhadiszállásra. Egy szép házat adtak nekik és egy tiszti- szolgát. „Életre táplálták”, majd Moszkvába vitték, ahol egy nagy akadémiai ünnep112 Fenyő Miksa: Az elsodort ország. Budapest, 1946. Révai K., 399—401. — Idézi: Kállai Gyula—Pintér István—Sípos Attila (összeállította): A Magyar Front. Budapest, 1984. Kossuth K., 291—292. — A Molotovnak küldött iratot lásd a 200. sz. dokumentumban. 113 Párttörténeti Intézet archívum. 291—I—18—I.—Idézi: — Új Magyarország 1946. január 23. — valamint: Pintér István i. m. 223. 114 Bay Zoltán: Emlékeim Szent-Györgyi Albertról. —■ Valóság 1983. 11. sz., november, 32—39. 70
