Szabó Tibor – Zallár Andor: Szent-Györgyi Albert Szegeden és a Szent-Györgyi Gyűjtemény - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 15. (Szeged, 1989)
Szent-Györgyi Albert Szegeden
Délután öt órakor fél órára szünetelt a munka, megvendégelte munkatársait. Az ünnepi uzsonnán részt vett leánya, Nelli is. Jegeskávét és tortákat szolgáltak fel. Az ünnepeltet Straub F. Brúnó magántanár köszöntötte a munkatársak nevében, majd átnyújtották az alkalomra készített tréfás ajándékukat.83 Az Orvostudományi Kar szeptember 24-i ülésén köszöntötte az 50 éves profesz- szort. A Kar nevében Rávnay Tamás dékán üdvözölte abból az alkalomból, hogy ötvenedik évét egészségben és teljes munkaerőben megérte, és megelégedéssel tekinthet vissza fontos munkájára, mely az egész világon a legteljesebb elismerést vívta ki. A Kar köszönetét és háláját fejezte ki azért is, hogy a külföldről érkező meghívások ellenére hű maradt Egyetemükhöz. Szent-Györgyi meleg szavakkal köszönte meg a megemlékezést, a szeretetet, amely életének jó és viszontagságos idejében állandóan körülvette. Ez a szeretet tartotta őt itthon, és ez tette lehetővé, hogy kutatómunkáját végezhesse. JOBBOLDALI TÁMADÁSOK PERGŐTÜZÉBEN Az 1940/41. tanévben indult sajtótámadások és a következő tanévben az új rektor Szent-Györgvi-ellenes akciói idegileg megviselték a tudóst, és a klasszikus pszichiátriai értelemben „betegségbe menekült”, 1942-ben és 1943-ban két ízben is hosszabb időre felmentést kapott az előadások tartása alól, és csak kutató munkával foglalkozott. Az antifasiszta ellenállási mozgalomba való bekapcsolódása, különösen isztambuli küldetése után a személye elleni támadások fokozódtak. Az ország német megszállása személyi szabadságát, életét veszélyeztette. Az új rektor, Kogutowicz Károly, erélyesen kezdett a „rendcsináláshoz”, s ebben az igen jóindulatú és Szent-Györgyivel rokonszenvező Koch Sándor nem tudta hatékonyan megakadályozni. A SZEI egy éves eredményei jóformán napok alatt omlottak össze. Az október 18-i kettős öngyilkosság kapcsán 19-én a rektor levelet intézett a SZEI vezetőségéhez, melyben a színjátszó társaság működését megszüntette. A SZEI új vezetősége sietett kinyilvánítani, hogy „a szegedi gondolat és hivatásrendiség alapján áll, és magasabb magyar célokért küzd”. Nyikos Gyula ifjúsági elnök követelte a zsidó és szerb hallgatók kizárását az egyetemről. Az „új szellemet” jelezte az 1942. március 17-i diáktüntetés, három délvidéki zsidószármazású orvostanhallgató felvétele miatt. A tüntetéshez csatlakozott a SZÉT elnöke is. A rektornak átadott 12 pontos memorandumot az egyetem valameny- nyi bajtársi egyesülete és a SZEI elnöke is aláírta, így a SZEI lényegében az egész antiszemita mozgalom élére állt. A Szegedi Híd júniusi számában büszkén közölte, hogy a SZEI kiharcolta a numerus nullus iudeorumot a szegedi egyetemen. Kogutowicz rektor 1942-ben ifjúsági nagygyűlésen már nyíltan is fellépett a Szent- Györgyi idejében működött SZEI szelleme, és a professzor eben. A hallgatóság előtt 83 Délmagyarország 1943. szeptember 17„ 5. 58
