Szabó Tibor – Zallár Andor: Szent-Györgyi Albert Szegeden és a Szent-Györgyi Gyűjtemény - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 15. (Szeged, 1989)
Szent-Györgyi Albert Szegeden
agresszívebb, a fasizmus előretörését szolgáló Turul Bajtársi Szövetségnek. A bécsi döntések után a területi szervezetek (erdélyi, felvidéki, délvidéki) elvesztették létjogosultsági alapjukat, a vallási szervezetek a bigott vallási elkülönülés révén mindinkább befelé fordultak. A „szakállasok” (öregek) vezette Turul volt az egyetlen dinamikus szervezet, amely a korszak fasiszta ideológiájára, sovinizmusra, antiszemitizmusra nevelte az egyetemi ifjúság jelentős tömegeit. Szent-Györgyi olyan ifjúsági egyesületet akart létrehozni, mely a jobboldali szervezetektől függetleníti az egyetemi ifjúságot, és az egyetem egységes diákszervezete lesz. Olyan egyetemet kívánt, amely a tudás átadásán túl a jövő értelmiségének demokratikus nevelő intézménye is legyen. Gondolatainak első nyilvános megfogalmazását 1938. augusztus 7-én, a szegedi egyetem díszdoktorává való avatása alkalmából tartott ünnepségen elhangzott beszédében fejtette ki. Ekkor az egyetem hivatását fogalmazta meg, élesen elhárítva attól a tülekedő pártharcokat és az antiszemita gyűlölködést. Elgondolásainak, demokratikus és humanista szellemének megvalósítására 1940-ben rektorrá választása révén volt lehetősége. A Kolozsvárra visszatért Ferenc József Tudományegyetem kiválása, és a Horthy Miklós Tudományegyetem indulása számos gondot okozott az első rektornak. Nem elégedett meg az egyetem „hivatali” irányításával, amely tudományos kutató- és oktatómunkája mellett önmagában sem volt kis feladat. Az egyetem megnyitási ünnepségén tartott székfoglalójában nem a hagyományos formák szerint, saját tudományos munkásságáról, hanem a számára legkedvesebbről, az egyetem új szelleméről, és az ifjúságról tartott előadást.66 „Az új egyetem rektorának — mondta a Délmagyarországnak adott nyilatkozatában — kötelessége, hogy az egyetemet megszervezze, annak működését megindítsa, és zavartalan munkáját biztosítsa. Az én igyekezetem az lesz, hogy a nyugtalan idők ellenére, az egyetem nyugodtan szentelhesse minden idejét hivatásának: a tudás terjesztésének... Ez az egyetem most már ízig-vérig saját egyeteme Szegednek, s így szeretném azt a viszonyt, amely a város és az egyetem között fennáll, még bensőségesebbé tenni... A másik változás a jogi kar szüneteltetéséből adódik. Hallgatóságunk csökkent, viszont az egyetem kebelén belül helyiségek szabadultak fel, s így megnyílik a lehetősége annak, hogy az ifjúság számára az egyetem valóságos otthont nyújtson. Szándékom az ifjúságnak az egyetem épületében helyiségeket juttatni, ahol jól és otthon érezheti magát, s azt szeretném, ha ezáltal az egyetem minden hallgatójának igazi otthonává válnék...”67 Szent-Györgyi sokat töprengett a diákegység gondolatán, az egyetem új szellemének kialakításán. Abból indult ki, hogy a professzornak együtt kell munkálkodnia, együtt kell élnie az ifjúsággal. Módot kell adni arra, hogy a diák az egyetemen otthont találjon, ott ne csak tanuljon, hanem szórakozzék is. Önálló társadalmat alkosson, amelyben megtanulja az emberi együttélés szabályait, a bajtársi szellemet, a fe“ Lásd a 175. sz. dokumentumot. 87 Nyilatkozik Szent-Györgyi Albert, a szegedi egyetem első rektora. — Délmagyarország 1940. november 3., 3. 50
