Szabó Tibor – Zallár Andor: Szent-Györgyi Albert Szegeden és a Szent-Györgyi Gyűjtemény - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 15. (Szeged, 1989)
Szent-Györgyi Albert Szegeden
tában. Kilenc óra után néhány perccel felvonult a püspöki palota Gizella téri homlokzata elé az Egyetemi Énekkar, Kertész Lajos karnagy vezetésével, és lampionos szerenádot adott Szent-Györgyi Albert tiszteletére. A Nobel-díjas professzor a megyéspüspök és a kultuszállamtitkár társaságában megjelent a püspöki palota erkélyén és onnan intett köszönetét a szerenádért az Egyetemi Énekkarnak, amelynek tagjai és velük együtt a Gizella téren egybegyűlt nagyszámú közönség lelkesen megéljenezték Szent-Györgyi Albertet. A díszdoktori avatási ünnepségen Fröhlich Pál dékán kifejtette, hogy a dísz- doktorságnak három feltétele van. Az egyetem vagy a tudományok fejlesztése terén szerzett érdemeket, vagy az egyetem érdekében végzett kiváló szolgálatokat jutalmazza ezzel a kitüntetéssel, vagy pedig rendkívüli ünnepélyes alkalommal avat díszdoktorrá. Még eddig soha sem fordult elő, hogy valaki mind a három előfeltételnek megfeleljen. Szent-Györgyi Albert az első, aki mindhárom jogcímet megszerezte ehhez a kitüntetéshez. Szent-Györgyi professzor a dísztoktori oklevél átvétele alkalmával tartott beszédében elsősorban a béke mellett tett hitet: „...A professzor a szó értelménél fogva az, aki nyíltan tesz hitet legbensőbb meggyőződéséről, aki keresi a tudást, az igazságot, és ha azokat megtalálta, azokról félelem nélkül tesz nyíltan tanúbizonyságot, tekintet nélkül minden külső hatalomra... Nem adja el magát a nap divatos jelszavainak, pártnézeteket helyezve az örök igazságok helyébe... Az egyetem az emberiség legdrágább kincsének, a tudásnak őrzője és fáklyavivője... A tanításnak és tanulásnak tűzhelye, ahol nincs keresnivalója a tülekedő pártharcoknak és gyűlölködésnek... Nem állhatunk mindannyian egymás fölött, hanem egymás mellett kell, hogy éljünk, ha békességben akarunk élni és hogy nem az a lényeg, hogy a magunk nemzetiségét, faját vagy pártját helyezzük mindenki más fölé, hanem hogy a tudást helyezzük a tudatlanság fölé, a képességet és szaktudást, tehetséget. —A protekció és pártérdem fölé, a szeretetet a gyűlölet fölé, a megértést a marakodás, az építést a rombolás fölé... Hazaszeretetünk... nem merül ki a jelszavak kurjongatásában, a mások gyűlöletében.”59 A díszes egyetemi ünnepség és a díszdiploma átvételénél talán még kedvesebb volt Szent-Györgyinek a baráti körben átadott „paprika-diploma”, mely professzortársai barátságát és szeretetét fejezte ki. ÚJABB KUTATÁSOK A szegedi Orvosi Vegytani Intézet második hőskora a negyvenes évek elejére esik. Szent-Györgyi professzor úgy vélte, elegendő a tapasztalata ahhoz, hogy az eddiginél összetettebb biológiai folyamat tanulmányozásához kezdjen, amely közelebb visz az élet megértéséhez, az izomösszehúzódás biológiai és biokémiai mechanizmusához. Ennek izgalmas részleteire az egykori aktív kutatótárs Banga Ilona 68 Lásd a 105. sz. dokumentumot. 46
