Szabó Tibor – Zallár Andor: Szent-Györgyi Albert Szegeden és a Szent-Györgyi Gyűjtemény - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 15. (Szeged, 1989)

Szent-Györgyi Albert Szegeden

meabilitására való hatása kifejezett volt. Gyógyító hatása vérzéses hajlamra (bél-, vese-, fogínyvérzés) hatással volt, és más betegségeknél is eredményesen alkalmazták. A klinikai felhasználás kísérleteinél Rusznyák István professzor mellett Armentano Lajos, Bencsáth Aladár és Huszák István voltak a munkatársai.

Szent-Györgyi C-vitamint előállító találmányát 1936-ban jelentette be a Szabadalmi Bíróságon, mely csak 1938-ban tette közzé. Az emberiséget szolgálni kívánó tudós nem tudta kivárni a bürokratikus elintézést, és 1937-ben a frankfurti Farben- industrienak kellett eladnia 200 pengőért!

Kutatómunkája során lelkes és tehetséges fiatal kutatógárdát gyűjtött maga köré. Közülük 1940—1941-ben magántanárrá lett Banga Ilona, Gerendás Mihály, Straub F. Brúnó és Laki Kálmán. Szent-Györgyi szegedi tanársága 15 éve alatt három területen is jelentős munkát végzett: a szöveti oxidációk elmélete, a C-vitamin identifikálása, az aktomiozin és az ATP szerepének tisztázása révén a nemzetközi biokémiai kutatás kimagasló egyéniségévé vált. A C-vitamin és a P-vitamin felfedezése után zseniális szelleme új kutatási témát keresett, és azt az izom-biokémiában találta meg. Munkatársával, Banga Ilonával, az izom összehúzódását tanulmányozta. Káliumkloriddal miozint vont ki az izomból. Azt tapasztalták, ha elnyújtották az izom összehúzódását, újfajta kivonatot is nyertek, az „aktin”-t. Az anyagot Straub F. Brúnó izolálta, majd maga Szent-Györgyi kristályosította ki. Mint később kijelentette : az izommozgás vizsgálatának eredménye volt életének talán legizgalmasabb élménye.

Már Szegeden megérlelődött benne a gondolat, hogy a biokémia megismerése elvezet a biofizika problémáihoz. Ilyen irányú munkássága azonban már a Szeged utáni időszakra esik. Szegedi korszakában nemcsak az élő szervezetekben lejátszódó égési folyamatok jelentős részének felismeréséig jutott el, hanem a C- és P-vitaminok felfedezése, valamint orvosgyógyászatban való bevezetése révén gyakorlatilag is nagy jelentőségű felfedezést tett.

Nemzetközi hírnevét jelzik a külföldi meghívások és elismerések. A párizsi Société Philomatique 1933-ban levelező tagjává választotta, a Halle-i Karl Ludwig Akadémia tagjává választotta. 1934-ben a bostoni Harvard egyetem meghívott előadója, 1936-tól az Országos Felsőoktatási Tanács tagja, 1937-ben a magyar Corvin koszorúval és Corvin lánccal tüntették ki. A Magyar Tudományos Akadémiának 1934-ben levelező tagja lett, rendes taggá 1937-ben, a Nobel-díj elnyerése után választották.

Mi lehet egy ilyen nagy tudós és felfedező titka? Hogyan vált a későn érő gyermekből a világ élvonalába kerülő tudóssá? Szent-Györgyi így ad választ tudományos alkotókészségéről:

„...látom magamat, amint mindennap kora reggel, nagyon türelmetlenül sietek laboratóriumomba. Munkám akkor sem ér véget, amikor délután elhagyom a munkahelyemet. A problémáimról való gondolkodást egész idő alatt folytatom, az agyam bizonyára még akkor is folytatja róluk a gondolkodást, amikor alszom, mert problémáimra a kész válasz legtöbbször abban a pillanatban jut eszembe, amikor felébre31