Szabó Tibor – Zallár Andor: Szent-Györgyi Albert Szegeden és a Szent-Györgyi Gyűjtemény - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 15. (Szeged, 1989)

Dokumentumok - IV. Üldöztetés és bujkálás. Az ellenállási mozgalomban 1942–1944

együttműködés előkészítésére. Nagyon kérem Nagyméltóságodat, hogy szándékainkról a küldöttség irataiból tájékozódni és sürgős útját hathatósan elősegíteni, egyben a küldöttség útján a felszabadító bizottság és a II. ukrán hadsereg között a közvetlen kapcsolatot is megteremteni méltóztassék. Fogadja Nagyméltóságod legőszintébb tiszteletem megnyilvánulását.

Budapest, 1944. november 19.

Bajcsy-Zsilinszky Endre s. k.

a magyar nemzeti felkelés felszabadító bizottságának elnöke”

Kegyelmes Uram!

... A Magyar Front a kormányzó személyének kikapcsolásával új elhatározás elé került. Mint a nemzet nagy demokratikus többségének képviselője, ezekben a válságos időkben a másik alkotmányos tényezőnek cselekvésből való kiesése folytán maga vette kezébe a Magyar Front a kormányzói kiáltvány realizálását s ennek érdekében a német megszállók ellen való nemzeti felkelés megszervezését és vezetését. Megszervezte mindenekelőtt a Magyar Front pártjainak és a legértékesebb pártfölötti felkelő szervezeteknek a küldötteiből a nemzeti felkelés felszabadító bizottságát. Van szerencsém a Magyar Front és Felszabadító Bizottság ama tiszteletteljes kívánságát tolmácsolni, hogy mielőbb szoros kapcsolat és együttműködés létesülhessen a Szovjetunióval és a szovjetorosz hadsereggel és így a magyar felkelő erők minél eredményesebben vehessék ki részüket szegény megpróbált hazánk felszabadításából.

E kapcsolat és együttműködés megteremtésére van szerencsém jóakaratába ajánlani az ezen megbízólevéllel meghatalmazott küldöttséget, melynek vezetője Szentgyörgyi Albert egy. tanár, tagjai pedig Pénzes Géza akadémiai r. k. tanár és Radványi Imre hadmérnök őrnagy. A küldöttség feladata letárgyalni a következő és azokkal kapcsolatban adódó kéréseinket:

1. Azok a magyar csapatok, amelyek megnyitják a frontot a szovjetorosz csapatok előtt és csatlakoznak a szovjetorosz hadsereghez, ne tekintessenek hadifoglyoknak hanem külön seregtestekbe szervezve, magyar vezetés alatt vehessenek részt a szovjet- orosz hadsereg hadműveleti kereteiben a német birodalom ellen való harcokban.

2. Az 1941. óta szovjetorosz fogságba került magyar katonák és volt munkaszolgálatosok a felállítandó magyar felkelő hadseregbe szereztessenek és így magyar vezetés alatt vehessenek részt hazájuk felszabadításában, valamint a német birodalom ellen való további harcokban.

3. Az így létesítendő magyar felszabadító hadsereg, melynek legfontosabb kiegészítő részét a még fel nem szabadított területeken, főleg Budapesten felállítás alatt álló munkáscsapatok alkotnák és általában a partizánharcokra önként vállalkozó magyar lakosság láttassák el sürgősen szükség szerint megfelelő modern felszereléssel és fegyverzettel.

317