Szabó Tibor – Zallár Andor: Szent-Györgyi Albert Szegeden és a Szent-Györgyi Gyűjtemény - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 15. (Szeged, 1989)
Szent-Györgyi Albert Szegeden
a kollokviumok tartását, és szorgalmi jegyek adását betiltom, miáltal az egész hallgatóság elesik mindennemű tandíj- és egyéb kedvezményektől.”29 Szent-Györgyi, a tanszabadság híve, aki sok esetben szólalt fel a középiskolás módszerek ellen, az egyetemi munkafegyelmet megzavaró tüntetések, az előadásokon való megjelenés szabotálása idején szigorú intézkedéseket javasolt a fegyelem helyre- állítására. Az 1935. június 14-i kari ülésen javasolta, hogy a Kar rendelje el egy, a hanyag és fegyelmezetlen hallgatókat nyilvántartó könyvnek a vezetését, melybe az egyes hallgatókkal szemben felmerülő minden kifogást, dékáni intést stb. bevezessenek, valamint az ügy elintézésének módját is. Ez a könyv azután a tandíj mentességi bizottság rendelkezésére fog állni, hogy ilyen hallgatók kedvezményeket ne élvezhessenek. A kar elfogadta az indítványt, és megszületett a hallgatók által „fekete könyv”- nek nevezett nyilvántartás. A leckekönyveket aláírással meghamisító hallgatókkal szemben is szigorú intézkedéseket hozott. Volt, akit kizárt a magyar egyetemekről, más esetekben okirathamisítás miatt feljelentést kezdeményezett. A különböző lazaságok részben az egyetem bürokratikus intézkedéseiből következtek. A hallgatóság egy részének a félév elején való távolmaradása az esetek legnagyobb számában arra vezethető vissza, hogy a tandíjkedvezményért folyamodók beiratkozási haladékot kaptak. Szokássá vált, hogy egy hónapi házbér megtakarításáért a hallgatók később jelentkeztek, és beiratkozási haladékot kértek. A dékán Szent-Györgyi ezen távolmaradásokat az időben történő tandíjelbírálással oldotta meg. Lazaságot okozott az is, hogy az egyetem megnyitása nem történt kellő határozott és ünnepélyes formában. Szokássá vált, hogy a nyitó ünnepély csak hetekkel a tényleges megnyitás után volt, és így üres formasággá vált. Szent-Györgyi javasolta: „Mondja ki a Tanács, hogy az előadások az egész egyetemen a tanévmegnyitó ünnepélyt követő hétfőn kezdődnek. A hallgatóság az előadás első három napján köteles aláírásért jelentkezni.”30 Országos hírlapi és felekezeti vitát váltott ki az Emericana31 azon követelése, hogy a „keresztény” jelleg kidomborítására a szegedi egyetem tantermeiben is tűzzék ki az ország címere és a „Magyar Hiszekegy” fölé a keresztet, mint a „keresztény nemzeti” kurzus szimbólumát. Az Emericanahoz csatlakozott a többségében katolikus fiatalokból álló Délvidéki Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete (továbbiakban : DEFHE), és a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete (továbbiakban : SZEFHE) is. A Turul, a legagresszívabb, és az antiszemita mozgalmakat irányító bajtársi szervezet, semleges álláspontot képviselt. Az egyetem tanácsa a téma tárgyalásánál vallási hovatartozása szerint két csoportra oszlott, és voltak, akik a minisztériumra kívánták hárítani a döntést. Szent-Györgyi Albert orvostudományi prodékán állásfoglalása több szempontból jelentős: 29 SZOTE Közp. Kvt. — Géppel írott másolat, aláírással, pecsét nélkül. 30 OK, Jkv. 1935. június 14. 31 Foederatio Emericana. A katolikus egyetemi és főiskolai hallgatók bajtársi egyesületeinek szövetsége, 1921-ben alakult. 27
