Szabó Tibor – Zallár Andor: Szent-Györgyi Albert Szegeden és a Szent-Györgyi Gyűjtemény - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 15. (Szeged, 1989)

Szent-Györgyi Albert Szegeden

Több klinika a város kórházait kapta meg. A jog- és államtudományi, a bölcsészeti kar, a matematikai intézetek, az egyetemi könyvtár és a különböző hivatalok az eredetileg főreáliskola céljaira épült, később kir. ítélőtábla épületében, a Dugonics téren kaptak helyet.

Az orvosi kar intézeteinek elhelyezése viszonylag gyorsan és megfelelően ment végbe, különösen a fémipariskola épülete széles folyosóival, tágas, világos termeivel alkalmas volt betegosztályok céljaira. Az alagsori termek sötétek, nyirkosak voltak, itt kapott elhelyezést a gyógyszertár és az orvosi vegytani intézet laboratóriuma.

Az „ideiglenes” jelleg véglegessé vált, és a szűkösen elhelyezett egyetem jelentős bővítése vált szükségessé. Szeged város törvényhatósági bizottságának 1924. június 30-án tartott közgyűlése felajánlotta, hogy „a tudományegyetem állandó elhelyezésének költségeihez ötven éven át 24 vagon, 2400 m3, Tisza vidéki búza árát koronában, illetve az állam mindenkori törvényes eszközében fizet”.7

A Rerrich Béla mérnök tervei alapján gyors ütemben kibontakozó építkezés 1926-ban kezdődött meg és zömében 1930-ra befejeződött, illetve a gazdasági válság következtében leállt.

Szeged város „közönsége” egyre inkább eladósodott az építkezések terhei következtében, 1926 és 1930 között 23 millió pengővel emelkedett Szeged adóssága. Jogosan jelentette ki Pálfy József polgármester 1933-ban: „... sokszor hangoztattam és hangoztatni fogom a jövőben is, hogy Klebelsberg bármilyen jóakarója volt Szegednek, tőle ingyen semmit sem kaptunk”.8

A tanárok lakáshoz juttatása évekig húzódott. A város tanácsa már 1921-ben megindította a lakásrekvirálást, a nagyszámú oktató személyzet és az alkalmazottak elhelyezésére ez kevés volt. Az orvosi karon hat professzor (Lőte, Jancsó, Rigler, Vidakovits, Lechner és Imre) intézetükben laktak.9 A megoldást csak új építkezésekkel segíthették elő, ezért építtette a város a Tábor utcai két emeletes bérházat is 1925- ben10. A rossz lakásviszonyok mellett a súlyos gazdasági helyzet és az infláció is hozzájárult az oktatók nehéz helyzetéhez.

Az egyetem sokszáz vidéki hallgatójának elhelyezése és ellátása még megoldha- tatlanabb probléma volt az első években. 1921-ben 1007 hallgató iratkozott be (köztük 511 orvostanhallgató és 48 gyógyszerészhallgató), kiknek zöme az elszakított területekről, elsősorban Erdélyből került a szegedi egyetemre. Az első években létesített kisebb internátusok és a menza fenntartása, a nyomasztó drágaság és az infláció nagy gondot okozott. Jellemző volt a diáknyomor, a húszas évek végén száznál több hallgató a városi népkonyhán étkezett.

7 CsmL Szeged Város Törvényhatósági Bizottságának iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek. — 1924. június 30.

8 CsmL Közgy. Jkv. 1933. 11. lap.

9 M. kir. Ferenc József Tudományegyetem Orvostudományi Kar. Kari ülés jegyzőkönyve — 1921. november 25. A továbbiakban: OKj Jkv. — Az eredeti jegyzőkönyvek a SZOTE Dékáni Hivatalában, xerox másolatuk a SZOTE Közp. Kvt. Szent-Györgyi Gyűjteményében.

10 Szeged c. napilap 1925. március 20., 4.

13